A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-09-01 / 9. szám

14

m é/t ét J# / # #

Orbán Miklós S.J.

római séták

KÓRHÁZAK A KÖZÉPKORBAN

e

lőző alkalommal írtuk, hogy az angolszászok zarándokháza helyén épült a középkori Róma egyik legnagyobb karitászintézmé- nye, a Szentlélek kórház. Létét az 1178-ban montpellieri Guidő által alapított Szentlélek-szerzetesrendnek köszönheti. Római kórházát III. Ince pápa 1198. novemberében kiadott bullájával Szent Péter apostol és saját Személyének különleges védnöksége alá helyezte.

Róma másik nagy kórháza, a Szent Jakab kórház, a 14. század elején nyűt meg. Pietro Colonna bíboros, Róma egyik legősibb családjának a tagja, végrendeletében örököseinek meghagyta, hogy az örökség egy részéből kórházat építsenek és azt nagybátyja nevére emlékezve Szent Jakabról nevezzék el. A kórház helyéül a város északi negyedét választották. Azt a részt, ahol Augustus császár mauzóleuma állt. Miért? Mert a hatalmas Colonna család ezt a mauzóleumot valóságos erőddé építette ki s az erőd mellett ugyancsak jó helye volt a kórháznak, ahová harcok esetében a sebesülteket bevihették. A kórház helyének a megválasztása azért is szerencsés volt, mert a Szentlélek kórháztól távollévő városrész betegeit gondozhatta. Ennek a Szent Jakab kórháznak a működéséről kevés adat maradt fenn. De azt tudjuk, hogy a 16. század elején, éppen a "sacco di Roma" - V. Károly zsoldosainak rövid, de annál borzalmasabb rémuralmi napjaiban ebben a kórházban 170 gyógyíthatatlan beteget gondoztak. X. Leó pápa ugyanis 1515. júliusában kiadott bullájával a Szent Jakab kórházat ünnepélyesen megerősítette és a gyógyíthatatlan betegek kórházává nyilvánította. Ősi épületeit a múlt század elején újították meg s a kórház ma is működik.

A középkorban létesített kórházak közül a harmadik a Szent János kórház. A lateráni Szent János bazilika, a pápa püspöki szé-