A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-08-01 / 8. szám

47 @ /? o $ # a AUGUSZTUS 15. A MAGYAR LITURGIÁBÓL: Nagyboldogasszony (Mária menny- bemenetelének)ünnepe kicsit ma­□ gyár ünnepnek is számít. A magyar főszékesegyházat Esztergomban már István királyunk is Nagyboldogasz. szony tiszteletére építi (ez az épület a 12. században lett a lángok martaléka). Az ünnep ősi eredetét bizo­nyítja, hogy az egyház egységéből az 5. században kiszakadt keresztények főbb ünnepeik közt tartják számon ezt a napot. □ AUGUSZTUS 19. AUGUSZTUS 20. Szent Lajos, a francia Toulouse . érseke a nápolyi (Anjou) II. Ká­roly királynak és a magyar V. István lányának, Mári­ának gyermeke. 1274-ben született. 14 éves karában túszként tartották spanyol fogságban. Utódlási jogá­ról lemondva ferences szerzetes lett. 1296-ban lett Toulouse érseke) egy év múlva meg is halt. Feddhe­tetlen életű főpap, népszerű szónok és szaktekintély az egyházi zenében. 1317-ben avatták szentté.Tisz­telete a középkori Európa egész területére kiterjedt. Tetemét egykori nabtartólnak leszármazottai 1433- ban Valenciába csempészik. Sírja ma is az ottani szé­kesegyházban látható. 'Szent István királyunkat mai is- . méreteink szerint Pilgrim passem» i püspök egyik papja keresztelte gyermekkorában, a prágai Adaberttől a bérmálás szentségét kapta. Az ország keresztény hltre térítése már előbb, apja idejé­ben megindult. O Géza művének zseniális továbbfej­lesztője. A pogány Koppányon és a bizánci katolikus Gyulán aratott győzelme biztosítja Róma számára a magyar kereszténységet. Szervező munkájának 2 ér. sekség, 8 püspökség, tíz falunként egy-egy templom, római és görög kolostorok, csak statisztikai eredmé­nyei. Nagy érdeme a magyar lélek megnyitása a ke­reszténység előtt □

Next

/
Thumbnails
Contents