A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-08-01 / 8. szám

(a lőcsfalvi pap naplójából)

17

rad, az lehet majd a tulajdon öccséé, Kalajda Györgyé. Ilyen aprólékoskodó egyéniség volt a megboldogult özvegy. Gondolhatjuk, micsoda lelki vívódásokat okozott ez a végrendelet egy fukar embernek. Hiszen minél kevesebből jön ki a dolog, annál több marad neki.

Kulcsárné persze a végrendelkezéskor mindent megtárgyalt meghitt barátnéjával és lelkére kötötte Hajagosnénak, hogy hajtassa is végre a vén zsugorival.

így aztán igen bonyolult agyműveletek folytak le a kisbírő u- ram fejében. Egyrészt hogyan is tehetne eleget a végrendeletnek úgy, hogy minél kevesebbe kerüljön, és így neki minél több maradjon - másrészt miképpen kérje meg az özvegy kezét, akiről tudta, hogy esküvel ígérte meg nővére haláloságya mellett, hogy utána lesz a dolognak. Es itt kezdődött a bonyodalom.

☆

Már sok hőnap elmúlt, de sem sírkő nem készült, sem a színes üvegablak nem mutatkozott. Mikor aztán Hajagosné megúnta a várakozást és megjelent számonkérni György uramat, a következő jelenet játszódott le köztük.- Ugyan Juliska, hiszen mindegy mán Anna nénémnek ott a sírban, hogy mikor kezdi el Gábor arkangyal fújni felette a trombitát...- Hogy beszélhet így, Gyuri, hiszen szegény Anna megfordul a sírjában, ha ezt hallja.- Nem forog ő mán ott, hiszen nem vőtt tecchalott... Meg kell alaposan fontolni az ilyen kőccséges dogot!- No, ha nem csináj ja meg, én kész vagyok törvény elibe vinni, mer’ én esküvel ígértem neki, hogy utána leszek...- Beszéjjünk inkább másrul, Juliska. Sokkal fontosabb dőgokrul...- Nincs nékem ettül fontosabb széles e világon - pattogott Hajagosné.- Dehogyis nincsen... Tuggya, én elhatároztam, hogy asszonyt hozok a házhoz.- Oszt ugyan ki állna kötélnek egy ilyen podagrás öreglegénynek?- No, no, no... Legénynek legény, de öregnek nem olyan öreg!- Ha-haha... Ez jó! Ötven éves jóval elmúlt, oszt nem öreg?- Mit szólna hozzá, ha most megkérném, hogy legyen a feleségem ?- En-e? Csak nem ment el a jődőgom?- Miért? Hisz tudom,maga is szenved a magányosságban. Nő-