A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
34 az egyházi közösség egy kis sejtje, az Egyház jele. A közös élet, egymás kölcsönös lelki támogatása és a közös apostoli munkauj papi típusnak adott életet. 1956. körül a Mission de France legfőbb gondja a gyökéreresztés Franciaország különböző vidékein és az együttműködés az egyházmegyés papsággal. Pár év múlva a missziós távlatok kitágítása, nevezetesen a "harmadik világ" felé való tájékozódás kerül előtérbe. A politikai események is - főleg az algériai események - felkavarják a munkás-missziót. A Mission de France egy csoportja jelen van Algériában!SaukAhras-ban): el kell köteleznie magát az eseményekben, hiszen a dráma a keresztény lelkiismeretet nem hagyhatja közömbösen. Az algériai püspökök nyilatkozatai is az Evangéliumra hivatkozva szünet nélkül emlékeztetik a hiveket az emberi testvériségre és a társadalmi igazságosságra. Az eseményeket itt nem részletezhetjük. (Csak éppen megemlítjük, hogy Souk Ahras-ban Augros atya, a Lisieux-i szeminárium volt elöljárója a csoportvezető.) Franciaországban is zaklatják a csoportokat, mivel algériaiakat rejtegetnek. Az egyik házkutatási kampányt éppen akkor indítják a Mission csoportjai, ellen, amikor Liénart bíboros Rómában tartózkodik: XIL. Húsz 1958. október 9-én meghalt és összeült a konklávé, amely 29-én XXIII. Jánost választja meg pápának. 1959. május 30-án, Suhard bíboros halálának tizedik évfordulója alkalmával Liénart bíboros a francia televízióban interjút ad az e- gyik újságírónak a Mission de France-ról. Többek közt ezeket mondja: "A Mission mozgatója az apostoli szeretet. Papjai mélyen átérzik a hit nélküli világ lelki ínségét, a felé a világ felé fordulnak, a - mely az evangélium üzenetén és az üdvösség utján kívül bontakozik ki... A Mission-nak jelenleg 300 papja van 80 közösségben és Fon- tigny-ben 82 szeminarista készül apostoli munkájára. Egyesek talán azt gondolják, hogy ez sok. Valójában azonban nagyon kevesen vannak; sokszor kell szomorúan nemet mondaniok a püspököknek, akik hívják őket... " Az algériai események következtében Franciaországban megoszlottak a vélemények és igen fel voltak kavarva a szenvedélyek. A munkáspapok közül egyesek kétségkívül túlzásba estek; túlságosan elkötelezték magukat a politikai életben. 1959. julius 7-én Feltin bíboros egy levelet kapott Rzzardo bíborostól: Róma véglegesen megtiltja a papoknak a gyári (üzemi) munkát. Még 59 májusában Vina- tier atya Rómába ment, kihallgatáson jelent meg XXIII. Jánosnál. A .Saját Törvényt öt évre meghosszabbították. Most a júliusi levél - az
