A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-06-01 / 6. szám
19 Pált ugyan eltöltötte a döbbenet az athéni bálványok láttán, de ez nem azt jelentette, mintha számára minden csak tévedés lett volna az athéniek vallásában. Sőt, szerinte épp vallási ábrázolásaik, a- zok száma, a bennük kifejezésre jutó mítoszok tulajdonképpen azt a magvat rejtegetik, mely az Igéből annak a népnek lelke mélyére is titokzatosan hullott, hogy aztán növekedve a F ény teljességére vezesse őket. Az első századok egyházi írói, az egyházatyák könyörtelenül ostorozzák ugyan akörölöttük kavargó pogány világ vallási eltévelyedését, ugyanakkor azonban klasszikus műveltségük Szokratészben és Plátőbanprófétákat látott, akik titokzatos módon sejtettek valamit az eljövendő Krisztusról. Ahogy Irenéusz mondja közülük: ezeknek a nagy gondolkodóknak és iskoláik nevesebb folytatóinak írásaiban és életében jó 1 észrevehetjük az "örök isteni Ige tevékenységét, aki által minden teremtődött s aki öröktől fogva jelen van az emberi történésekben... Mert a teremtésben jelenlévő Fiú az idők kezdetétől kinyilatkoztatja az Atyát, akiknek csak akarja, ahogy, amikor és amilyen módon az Atya akarja." Ágoston is nyilatkozik ebben a kérdésben, Őt senki sem gyanúsította soha, hogy jő szemmel nézte a pogányságot. Egyik lapidá- ris mondása is látszólag erre utal: "A pogánynak még az erényei is csak vétkek!" - Ám ne feledjük, hogy saját idejének pogányáira gondolt. Azokra, akiket pár évszázada elért már az evangélium s így nem hivatkozhattak az ő szemében tudatlanságuk ártatlan jellegére. Őktulajdonképpenvisszautasították a kereszténységet, amit pedig módjukban volt megismerni - ezért nem menthetők. De mindjárt megenyhül Ágoston hangja, amikor a Krisztus előtti idők pogányáira gondol, vagy azokra, akik az apostolok térítőmunkája előtt éltek. "Krisztus Isten Igéje - kezdi Ágoston - s Általa lett minden. Ő az örök Ige, aki az Atyával lakozik." i1 (folytatás a 29. lapon) AZ IMAAPOSTOLSÁG VEZETÉSE a Jézustársaság mindenkori á!- rI talános főnökének kezében van. Delegátusa a római központból irányítja a nemzeti, regionális és egyházmegyei igazgatókkal a szervezet ügyvitelét. Az egyházmegyei igazgatók, akiket püspökük nevez ki, szervezik és vezetik a plébániákon, iskolákban és intézmények keretében alakult helyi csoportokat. E- zek helyi igazgatóit is ők nevezik ki. Másfélezernyi (1551) egyházmegyében százötven ezer központjuk működik. Az Imaapos- tolság teszi közzé havonkint a Szentatyának az általános- és a missziós-egyház számára készített imaszándékait. +