A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-06-01 / 6. szám
3 ragrafusuk drótkerítésén belül elvérzik a szabad szellem élete. Ők úgy gondolják, hogy ezzel a felfogásukkal Istennek szívességet tesznek és neki szolgálnak. A farizeusok Krisztust a tö rvény előírásai szerint vitték a halálba; "Nekünk van egy tö rvényünk és e törvény szerint meg kell halnia! " (Jn. 19,7) Sohasem tudnak egy határozatot hozni anélkül, hogy egy paragrafusra ne hivatkozzanak. Demásokat sem engednek paragrafusok nélkül élni. Önmagukkal és másokkal is meg vannak elégedve, ha a törvényt külsőleg megtartják, mint a farizeusok. Meg vannak győződve, hogy semmit sem lehet nekik szemükre hányni, ha paragrafusaik drótkerítése mögött ülnek. Azzal sem törődnek, hogy miközben a szúnyogot megszűrik, egész tevéket nyelnek le. A törvény-imádat századában élünk. A jogászok az egyik törvénykönyvet a másik után adták ki. A civiljog, a büntetőjog, a nemzetközi jog nagyszerűen ki van dolgozva. Az Egyház is kiadta törvénykönyvét, a szerzetesrendeknek is megvannak a törvénykönyveik, a liturgiának megvannak az előírásai... Es mindez mégsem tudta megakadályozni azt a rengeteg igazságtalanságot, amely az elmúlt 30-40 év alatt történt. Gondolok hazánkra és Németországra. A barna áradat elmosta az egész kultúrát Németországban. A nemzetközi jogot nem respektálták, a koncentrációstáborokban a legprimitívebb emberi jogokat lábbal tiporták. Jog az volt, ami a s a j á t népnek, s a j á t fajtának használt... Mennyi emberi szenvedés volt á következménye annak a r e ng e t e g jogtalan- ságnak is, ami hazánkban a kommunizmus égisze alatt történt! Aki azt gondolja, hogy előírásokkal az emberi életet védelmezni lehet, szerződésekkel a népekbékéjét biztosítani lehet, az téved. Jog és törvény csak akkor védelmezik az emberi életet és kultúrát, há azokat helyesen alkalmazzuk. ❖ (folytatás a 43. lapon) ................ * * * cm fniás misekalendárium szerint 12-én) Szent * * * JUNIUS 4- Qulrinuszrg emlékezik a liturgia. A Diokleci« ^ * áruféle üldözés alkalmával halt vértanúhalált a mai Szombathelyen. ^ ^ * Sziszek (Sei sei a) püspöke volt. Amantius, alsópannóniai prefektus # ide hurcolta s itt végeztette ki. Sírját oly tiszteletben tartották a * » keresztények, hogy a barbár betörések elől az 5. században Ró- * • mába vitték maradványait és a Via Appián egy mauzóleumban he- * * * lyezték el. A sírjánál talált egyik verses fogadalmi tábla szövegét * * * Anton de Waal, a neves német pap-régész rekonstruálta I89&ban. * * * Quirinusz vértanúságának éve 308 vagy 309. +-áx.í* * T