A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-05-01 / 5. szám

47 művével való kapcsolatában látják. Az ismertebbek közül ezek sorá­ban van a két dominikánus (Merkelbachés Schillebeeckx). Az ő elkép­zelésükben az Istenanyaság az üdvösségtörténetnek az a mozzanata, mely Máriát Fiának megváltói küldetésébe kapcsolja. A svájci Alois Müller ezt a fundamentális princípiumot, mely­re mint alapra építhető a Mariolőgia, Máriának inkább abban a tu­lajdonságában látja, hogy a Szent Szűz "kegyelemmel teljes", azaz a Krisztus által megszentelt emberi természetnek legtökéletesebb birtokosa. Jellegzetes eszméje: az Egyház misztériuma Máriamisz- tériuma, s ez a máriás misztérium tulajdonképpen az ember üdvös­ségének misztériuma, ami viszont az Istentől fölkínált egyesülés el­fogadása a teremtmény részéről. - Karl Rahner álláspontja hasonlít Mülleréhez. 0 a Mariolőgia alapvető princípiumát így fogalmazza: Mária a legtökéletesebben megváltott teremtmény. Egy augusztiniánus (H. M. Koester) és egy jezsuita mariolő- gus (O. Semmelroth) a fundamentális princípiumot abban a tényben véli felfedezni, hogy Mária az Egyház őstípusa. Mária személyében szerintük magvában van meg az egyház, miután magáénak mondhatja az Egyház kegyelmeinek teljességét s ugyanakkor osztja is ezt a ke­gyelmet a térben és időben növekvő, alakuló, fejlődő Egyháznak. A második vatikáni zsinat is irányt mutat a Mariolőgia emlí­tett kérdésének megoldása felé, mikor az Egyházról szóló mondani­valóihoz csatolja a Máriáról szólókat s a Szent Szüzet a liturgiában mondja az Egyház mintaképének. "Krisztus misztériumának évente visszatérő ünnepi sorozatában az Anyaszentegyház megkülönbözte­tett tisztelettel övezi Máriát, Isten anyját, (mivel) őt elválasztha­tatlan kötelék kapcsolja Szent Fia üdvöthoző munkájához. Az Egyház Máriában csodálja a megváltás legtökéletesebb gyümölcsét s benne mint hibátlan példaképben szemléli mindazt a tökéletességet, amely felé reménnyel telten maga is törekszik." A zsinat egyébként a gyakorlati Mária-tisztelet irányát is megszabja. Az ájtatossági formák szabadságát, egyéni igényekhez szabható voltát hangsúlyozza s amikor a régi formák új átértékelé­sének, a kor igényeihez alakításának szükségességét hangsúlyozza, egy újabb formát részesít előnyben és nyomatékosan ajánl. A Mária tiszteletnek ez az új gyakorlati alakja biblikus értelmű s a Máriára vonatkozó szentírási szövegekkel kapcsolatban Máriát üdvösségtör- ténetiszerepében:Krisztus misztériumaiban való osztozásábanés az Egyház édesanyja és mintaképeként állítja a korszerű máriás á- hítat középpontjába. ■

Next

/
Thumbnails
Contents