A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-05-01 / 5. szám
44 KERESZTÉNY TESTVÉREINK (folytatás a I 7. lapról) /jl hívő keresztényt a kegyelem nem egyesíti mintegy új é- letben Krisztussal. Ezért nincs értelme a protestáns szemléletben annak, hogy Máriáról mint Anyánkról beszéljünk - azon az alapon, hogy Krisztusnak Anyja. Még kevésbé tudják elfogadni azt, hogy Máriát az Egyház Anyjának tekintsük. Mária az ő elgondolásukban is alakja az Egyháznak, de csak annyiban, amennyiben O is benn van az Egyházban. -4 / Egyedül a Szentírás... Ezt az ősi elvüket, amelyik sző szerint azt mondja, hogy a hit egyedüli mércéje a Szentírás, mai protestáns teológusok már csak bizonyos kvalifikációval fogadják el. Máriára azonban a modernek is szóról szóra alkalmazzák ezt az elvet. Szerintük nem elég az, hogy egy Máriára vonatkozó tan alapjaiban benne legyen a Szentírásban. Máriáról csak az állítható, ami szószerinti formájában van benne a Szentírásban. Ennek a szemléletüknek logikai gyökere az Egyház élő és az írásokat magyarázó tanítótekintélyéről vallott felfogásukban kereshető. lőtt hite iránt tanúsítanak - és annak felismerése, hogy az anglikán egyház annakidején a "kelleténél többet" adott fel a máriás tanokból és ájtatosságokből. Vannak olyan teológiai szakíróik, akik igazoltnak vélik a Szeplőtelen Fogantatásról és Mária általános közvetítő szerepéről vallott katolikus felfogást. Egyeseket a "Társmegváltó" címe sem riaszt meg - ha az megfelelő helyén van a "Krisztus misztérium" adottságai között és félreérthetetlen magyarázat kíséri. - A katolikus felfogástól ott térnek el, ahol Mária örökös szüzességét, a Szeplőtelen Fogantatást, a Mennybevitelt nem tekintik mindenkire kötelező erejű hittételnek. Ennek am agatartásnak részben az a szellemi rokonság az oka, ami az írás magyarázatáról vallott fölfogásukban köztük és protestáns testvéreink között tagadhatatlanul fenn áll. Egy másik magyarázat viszont pápaellenes beállítottságuk. Misztérium pedig az Istenben elrejtett s az Atyától öröktől fogva szeretett isteni Bölcsesség kinyilatkoztatása. Máriát az ortodox hitmin- dig ezzel a Misztériummal való kapcsolatában szemléli s ebbe az isteni Bölcsességbe burkoltan látja, mint Aki részese és osztogatőja is ennek a bölcsességnek. Mária a keleti szemléletben az isteni Bölcsesség szabad elhatározásából lett részese ennek; 0 mintegy teremtett, testet öltött alakja a Bölcsességnek. Az anglikánok mai teológiai irányzatára jellemző az a megértő tisztelet, amelyet a katolikus egyház Máriáról valA görögkeletiek Máriáról vallott hite minden vonatkozásban a Szent Páltól meghirdetett "Mis z téri um" tartozéka. Ez a
