A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-05-01 / 5. szám
42 U^/iÍKSOMLYÓ.T emplomaa ^ tatárdúlás idején már ismert búcsújárőhely volt. A kegyhely "őrzőit", a ferences atyákat 1441-ben Huny adi János telepítette le. Székelyföldnek mindig kedvelt kegyhelye volt. # MARIAVÖLGY. (Pozsony m.) Templomának és páloskolostorának Nagy Lajos királyunk volt a felépítője. #EGERSZALOK. (Heves m.) Nem tudjuk, mióta alakult ki mint kegyhely. Imameghallgatásaival és csodás gyógyulásaival kapcsolatban 1775-ben indította meg az egri érsekség a szokásos vizsgálatot. • SASVÁR. (Nyitra m.) Kegyképét fogadalomból Czobor Imréné festtette. 1564-ben a várkápolnában állott, aztán kapott külön templomot. Gondozói feloszlatásukig a pálos atyák voltak. # RADNA. (Arad m.) Kegyképe magántulajdonból 1668-ban került a radnai plébániatemplom oltárára s az volt a h í r e, hogy a tö- rökdúlás idején máglyát raktak ugyan alája, de a tűz nem ártott neki. 1757-ben Almásy János bőkezűségéből épült külön kegytemploma s mellé a ferences kolostor. • POCS. (Szabolcs m.) Görögkatolikus templománakkö nnye z ő kegyképe 1696 óta híres. A kegyhelyet, amelyik egyike hazánk legnagyobb búcsújáróhelyeinek, bazilita szerzetesek gondozták. # ANDOCS. (Somogy m.) Az ősi kápolna helyén épült díszes templom az 1710-es években készült. Volkra János, veszprémi püspök buzgőlkodásáből. • KISCELL. (Vas m.) Kegyszobrát egy remeteségi-kedvelő bencés atya hozta magával Máriacellből 1729-ben. A Ság-hegy alján helyezte el kis kápolnában. Mai templomát 1747-ben építették. # MAKKOS MARIA. (Pest m.) A budakeszi erdőben 1768 óta állt temploma s a melléje épült trinitárius kolostor. A második világháború után állították helyre romjaiból. Hosszú időn át kegyképét is a budakeszi plébániatemplomban Őrizték. • • REMETE. (Pest m.) A svájci Einsiedeln kegyképének másolata fölé épült temploma. A képet egy Hidegkútra települt svájci asz- szony hozta magával s az erdő szélén egy terebélyes tölgyfára függesztette. Az előtte elmenő hívek gyakran megálltak egy rövid imára a kegykép alatt. Előbb fakápolnát emeltek fölé s a század elején készült el mai díszes temploma és a szervita kolostor. ■ MÁRIÁS MAGYAR KEGYHELYEK (folytatás a 25. lapról)
