A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-05-01 / 5. szám
26 isién csEidPfszt KUBA SZIGETÉN. 7 ^ R következő hetekben a Havana körüli templomokat jártam be, s e- zekbennéha hatszázanisösszejöttek. J anc s i ezalatt Kuba keleti részében dolgozott, ahol a rendőri ellenőrzés nagyobb volt. Itt is előnyünkre szolgált, hogy hollandok voltunk. Az ameriakaiak ellen szított gyűlölet nem terjedt ki más nyugati népekre... A vallásüldözés miatt főképpen a lelkészek szenvedtek. Nem kaptak étel- és ruhajegyeket s munkaszolgálatra kényszerítették ő- ket. Itt fegyencek, a kábítószer-kereskedelem elítéltjei és a közerkölcs ellen vétők voltak társaik. Pár hónappal odaérkezésem előtt jelentette ki Castro, hogya- kinek nem tetszik a szocialista rendszer, elhagyhatja az országot. Azt mondják, szinte az els ő alkalommal megvolt a kilencszázezer jelentkező... Ezek azonnal elvesztették állásukat, vagyonukat. Főleg ezek a kiutazásra váró emberek érdeklődtek a mi missziósmunkánk után. Volt köztük olyan lelkész, akivel sikerült beláttatnunk, hogy Kubában a helye s lemondott a kivándorlásról. Mások meg - híveik nagy örömére - otthagyták civil munkájukat s visszatértek a lelki gondozáshoz. Kubába nem kellett Szentírást csempésznünk, de bíztató szavunkra ott is szükség volt s a szenvedésben edzett lelkek nagylelkűen vállalták a tanúságtétel nehéz feladatát. Kubai látogatásunk apostoli örö- A LBÁN IÁBAN. meinek emlékére nagy szüksé___________________________ günkisvolt a következő évben, amikor a legszigorúbban ellenőrzött kommunista ország, Albánia területén tettünk látogatást. Éppen Szibériában jártam, amikor csoportunknak végre lehetősége nyílt arra, hogy egy francia társasutazáshoz csatlakozvakéthétre ellátogathasson Albániába. Rudolf és Márk mentek el, mint holland "tanítók". Szentírásokat nem vittek magukkal, mert albán Szentírás nem létezett. A másfél milliós lakosságú kis
