A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-05-01 / 5. szám
8 Szeder Mihály S.J. A 0>íwuLi ( A lőcsfalvi pap naplójából) egyik nap Szilágyi nagyságos úr, a kemenesi uraság, állított be a lőcsfalvi paphoz.- Mondja főtisztelendő uram, nem tudna nekem egy becsületes legényt a falujában? Szolgálatra nálam.- Hát az attól függ, miféle szolgálatra kellene majd. Érnek ismerete nélkül nehéz lenne ajánlani valakit.- Igaza van. Hát olyan istálló-fiú féle, aki azonkívül futárszolgálatot is teljesítene. Tudja, hogy falúhelyen nincs megszervezett postaszolgálat. Néha lóra ültetnénk a legényt, hogy vigyen levelet i- de vagy amoda, fusson patikába, postára, miegymás..,- Szóval semmi különö s szakképzettséget nem vár a legénytől? - kérdi a pap.- Nem. De legyen a legény eszes, fürge és ami fő: megbízható, becsületes.- Volna egy ilyen az eszembe’ - mondja a pap, - de persze e- lőbb beszélni kell a szülőkkel. Van itt egy ezermester ember a falumban. Nagy családú. Az egyik fia, a Bandi lehet olyan tizenhét esztendős; éppen megtenné... Mihelyt biztosat tudok, kiküldőm a fiút Kemenesre.- Előre is köszönöm fáradságát, majd meghálálom. Remélem, beválik a legényke! * így került Schneider Bandi Kemenesre a Szilágyi urasághoz. Fürgeségben és becsületben nem is volt hiba. De ahogy kés őbb kiderült, a Bandi sok-sok viszontagságba keveredett, mert olyan hirtelen váltott az esze, hogy bizony sokszor ki is siklott s baj t hozott a fejére. De az uraság megtartotta, mert nagyon megnyerő természete volt és gondolta, majd rendbejön az esze a korral. No meg sok derűs órát szerzett a földesúmak, meg családjának és csaknem o- lyan udvaribolondnak is bevált volna. Maga a lőcsfalvi pap is sokat nevetett Bandi viszontagságain, amikor a szomszéd földbirtokos elujságolta neki.