A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-04-01 / 4. szám
27 ÁLTALÁNOS IMASZÁNDÉK: Papi Hivatások előmozdítása. SZENTSÉGES ATYÁNK a második Vatikáni Zsinatnak a "Pap- nevelésről szóló" határozatából különösen azt a pontot köti lelkünkre, amely "minden hívő" tevékeny közreműködését sürgeti a papi hivatások előmozdításának és fölkarolásának igen fontos munkájában. (L. a határozat 2. pontját.) A ZSINAT MINDENEKELŐTT újból leszögezi a közel kétezeréves katolikus felfogást, hogy - amint Jézus maga is "kiválasztott" és "meghívott" tanítványokat, akikre mennybemenetele után rábízta az egyház tanítását, kormányzását - ugyanúgy Isten minden időben "meghívott" kiválasztott egyéneket, hogy folytassák az idők végéig Krisztusnak tanító, kormányzó és megszentelő munkásságát. Röviden: az Isten gondviselése mindig gondoskodni fog arról, hogy az egyháznak legyenek papjai. ÁM A ZSINAT igen hangsúlyozottan arra is emlékeztet minket, hogy Isten elvárja tőlünk, hogy "közreműködjünk" vele. Vagyis nekünk is ki kell vennünk részünket a papi hivatások előmozdításában. Mivel az egész egyháznak, tehát a hívek összességének életbevágó érdekéről van szó, nyilvánvaló, hogy az egész egyházra kiterjed a hivatások előmozdításának kötelezettsége! A ZSINAT NEM MARAD MEG elvont, általános vezérelvek leszögezésénél, hanem teljesen gyakorlati útmutatásokat ad a püspököknek, plébánosoknak, hitszónokoknak, hitoktatóknak, gyóntató a- tyáknak, hogy miként kell mind személyes ráhatásukkal, mind ilyen célzatú szervezetek létesítésével, mind a hírközlés modern eszközeinek felhasználásával is szüntelenül hírdetniök a hivatás nagy értékét és szükséges voltát. Am a zsinat felfogása szerint: a püspököknek és különféle lelkipásztori munkában tevékenykedő papoknak sajátos buzgőlkodásán felül minden egyes hívőnek is kötelessége a hivatások előmozdítása! MI A HÍVŐK SZEREPE? A zsinat első helyen a kitartó imádságot sürgeti. Ez nagyon érthető, hiszen maga az Ur Jézus is ezt sürgette. Miután kijelentette, hogy "az aratnivalő sok, de a munkás kevés", hozzáfűzte "kérjétek tehát az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába". (Mt. 9,38) Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a legfontosabb "lelki apostolkodást" végzi az, aki hivatásokért imádkozik.