A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-04-01 / 4. szám

15 színlelt játék! Amikor Jézus így fohászkodik: "Atyám, ha lehetséges, kerüljön el ez a kehely, de ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint te" (Mt 26, 29), akkor maga is megéli az emberi állapottal e- gyüttjáró gyengeséget és meghasonlottságot. Nem mintha ő személy szerint meghasonlott lenne, hiszen bún nélkül volt. De mivel magára vette az emberi természettel együtt az emberi nem gyengeségét és bűneit is, - Szent Pál szerint "bűnné lett értünk" - ezért elkerülhe­tetlenül meg kellett élnie a test és lélek küzdelmét. "A lélek kész, de a test erőtlen... " A zsidókhoz írt levél elején Szent Pál Jézus istenségét hang­súlyozza, és mégis éppen itt olvassuk a Megváltó emberi gyengesé­gének legmarkánsabb leírását is. "Úgy illett ugyanis, hogy az akiért és aki által a m indens ég lett, aki számos fiát a dicsőségre vezeti, üdvösségünk szerzőjét a szenvedés útj án dicsőítse meg... Minden tekintetben hasonlóvá kellett lennie testvéreihez, hogy irgalmas és Istenhez hűséges főpap legyen és kiengesztelje a nép bűneit. így, mivel maga is kísértést szenvedett, tud segíteni azokon, akik kí­sértésbe esnek" (2,10-17). Később pedig: "Főpapunk ugyanis nem o- lyan, hogy ne tudna együttérezni gyöngeségeinkkel, hanem olyan, a- ki hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, de bűnt nem követettel" (4,15). - Es ismét: "Kris z tu s halandó életében hangos kiáltással és könnyhullatással imádkozott és könyörgőtt ahhoz, aki meg tudta menteni a haláltól. Istenfélelme miatt meghallgatásra is talált. Annak ellenére, hogy Isten Fia volt, a szenvedésből tanulta meg az engedelmességet. Művét befejezve örök üdvösséget szerzett azoknak, akik engedelmeskednek neki, mert Isten őt tette főpappá Melkizedek rendje szerint" (5, 7-10). Üdvösségünket tehát Jézus szenvedésének, szeretetből vállalt engedelmességének köszönhetjük. Attól kezdve, hogy mint gyermek, engedelmes volt Józsefnek és Máriának, egészen addig, amikor elfo­gadta a Nagytanács ítéletét, Jézus élete egyetlen "IGEN" volt az Atyának. Nem értjük meg teljesen ezt a titkot. Hiszen Jézus Isten­emberi lénye csupa látszólagos ellentmondással hökkent meg ben­nünket. Emberi tudása, tapasztalata gyarapszik; de ugyanakkor, mi­vel ő az élő Isten Fia, az örök Ige, belülről ismeri az Isten titkát és azon keresztül mindent. Józsefnek, az ácsnak engedelmeskedik ő, a Teremtő; édesanyjának és nevelőatyjának az Atya egyszülöttje. De pontosan így adott Jézus új jelentést az emberi életnek, az atyaság- nak, az engedelmességnek. Az egész emberi élet, az emberi atya- ság és az embereknek való engedelmesség így világosodik meg be­lülről: minden a szentháromságos Isten titkába kapcsolódik Jézus ál­

Next

/
Thumbnails
Contents