A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-03-01 / 3. szám

ÁLTALÁNOS IMASZÁNDÉK: "Életünkkel tegyünk tanúságot a Keresztrefeszített mellett!" A Szentatya az általános szándékkal arra szólítja fel a híveket, hogy szavukkal és tetteikkel tegyenek tanúságot a keresztrefeszített Krisztus mellett. A keresztrefeszítés hitünk mély titka, mert nemcsak azt az igazságot foglalja magában, hogy Krisztus a mi megváltásunkért fe- szíttette magát keresztre. Ezenkívül még azt is tartalmazza ez a misztérium, hogy Krisztusnak ez a megalázása, látszólagos kiszol­gáltatottsága tulajdonképpen Isten erejének és bölcsességének meg­nyilatkozása - ahogy Szent Pál az első korintusi levélben már meg isfogalmazta (18,24). Krisztus látszólagos veresége az üdvösség rendjében tulajdonképpen győzelmét tanúsítja. A kereszt misztériuma ezenfelül az emberi szenvedés problé­máira is válasz. Elsőnek ezt is Szent Pál apostol foglalta szavakba, amikor arról ír, hogy a kereszt látszólagos veresége Krisztus föl­támadásának és diadalának előfeltétele volt az isteni gondviselés csodálatos rendjében. Ugyanakkor - folytatja - a mi sorsunk is az Övébe kapcsolódik s nekünk is "előbb szenvednünk kell Krisztussal, hogy Vele együtt meg is dicsőüljünk" (Róm. 8,18). Szavunkkal úgy tehetünk tanúságot a keresztrefeszített Krisz­tus mellett, hogy hitünknek ezt a titkát megértve adandó alkalommal helyes megvilágításba tudjuk helyezni kevésbé tisztán látó embertár­saink előtt az emberi szenvedésnek, a megpróbáltatásoknak, az ál­dozat-vállalásnak problémáját. Tetteink tanúságtétele pedig elsősorban abban nyilvánulhat, hogy a kereszt misztériumának tudatában igyekszünk saját megpró­báltatásaink és szenvedéseink problémáit megoldani a magunk szá­mára s nem feledkezünk el Krisztus szaváról: "Aki utánam akar jön­ni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét mindennap és kövessen engem" (Lk. 9,23). Ennek a hónapnak az imaszándéka tehát keresztény életünk e- gyik sarkalatos és el nem mellőzhető mozzanatára hívja fel figyel­münket. A Szentatya kívánsága, hogy erre a szándékra gondoljunk és kérjük a magunk és embertársaink számára ennek a keresztre­feszített Krisztus mellett való tanúságtételnek nagy kegyelmét. En­nek a tanúságtételnek fontosságát Krisztus Urunk is hangsúlyozta: a- ki nem hordozza keresztjét... nem lehet tanítványom (Lk. 14,27). J T

Next

/
Thumbnails
Contents