A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-02-01 / 2. szám
30 a természettörvényben is megtalálhatók? PL mind a kettő körvonalazza a házasság intézményét, a gyermeki tiszte le tét és engedelmességet a szülők iránt, a politikai hatalomnak megjáró engedelmességet; aparáznaság, a hazásságtörés, a lopás, a hazugság tilalmát, és sok minden mást. - Azt kell mondanunk, hogy az evangéliumi törvényben valóságosan új parancsról van szó. Az újdonság abban áll, hogy Isten személyes történelmi üzenetet és felhívást intéz az emberhez, személyes párbeszédet kezd vele. A természettörvényt Isten elfogadása nélkül is fel és el lehet ismerni, mindenesetre a természettörvényben mint olyanban nincs benne Isten üdvözítő szándékának felismerése. Az evangéliumi törvényben viszont Isten kifejezetten személyes szeretetét adja és személyes szeretetetvár. Gyönyörű példa az evangéliumi törvény újdonságára Sz. Pálnak egy szakasza: - "A test nem a paráznaságért van - írja az apostol - hanem az Úr(Jézusért), azúr (Jézus) pedig a testért. Isten az Urat föltámasztotta, és minket is föl fog támasztani hatalmával. Nem tudjátok, hogy testetek Krisztus tagja? Leválasszam talán Krisztus tagját, és parázna nő tagjává tegyem? Isten mentsen! (I Kor. 6,13-15). Ez valóban új parancs, amely nem arra épül, hogy a paráznaság ellentétben áll az ember nemi életének helyesen megértett természetével, és végső fokon az emberi személy méltóságával. Azért kell kerülnöm a paráznaságot, mert Krisztusé vagyok. Harmadik kérdésünk a következő: a maga egészében az evangéliumi törvény ellenmondásban van-e a természettörvénnyel, vagy pedig meghaladj a azt? - Az így felvetett kérdésben rejlő egyik válasz sem lenne teljes és helyes. Valójában azt kell mondanunk, hogy az evangéliumi törvény gyökeresen más, mint a természettörvény. Az emberi élet evangéliumi törvényének transzcendentális forrása van; - Isten szentháromságos belső élete. Az evangéliumi erkölcsi követelménymértéke Isten üdvözítő szándéka és szeretete, ahogy Jézusban emberré lett és az emberévé vált. Az isteni transzcendencia közénk jön; helyesebben szólva az ember hívást és lehetőséget kap arra, hogy belépjenlstenbelső életébe. A természettörvény viszont lényegében immanens törvény, mértéke az ember. - Az evangéliumi törvénynek ebből a gyökeresen más jellegéből az következik, hogy a keresztény erkölcs mindenestül a szeretet kibontakozása. Legsajátosabb megnyilvánulásaiban meghökkentő módonkülönbözik a természetes erkölcstől. Természetes mértékkel mérve néha őrültségnek tűnik. Ez azért van, mert a keresztrefeszítettség erkölcstana. Az őrültség azonban csak látszat; a keresztrefeszítettség a feltámadásra irányul, és így az evangéliumi törvény egy magasabbrendűbölcses-
