A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-12-01 / 12. szám
31 Akármelyik levelét vesszük a kezünkbe, minden lapon, sőt minden fejezetben ott találjuk Jézus Krisztus nevét. A zsidókhoz írt levelet nem tekintve "jézus "kb. 220-szor jön elő szent Pál leveleiben. Legalább 280 ízben nevezi őt "Úrnak"; "Krisztust meg nem kevesebb, mint 400-szor említi. Az ószövetségi írások Isten nevétől hangosak. Pál levelei meg Jézus- színűek. Mert Vele van tele az apostol. Dicsekvését nem tudj a magába fojtani; "Nekem az összes szentek közt a legkisebbnek jutott az a kegyelem, hogy hirdessem Krisztus fölfoghatatlan gazdagságát a pogányok közt és fölvilágosítsak mindenkit, miben áll ezt a titok,a- mely kezdettől fogva el volt rejtve a minden teremtő Istenben". (Ef. 3, 8-9). Ne gondoljuk ám, hogy érdekből beszél így szent Pál. Hiszen egész eddigi élete csak zaklatás, szenvedés, kín és irigykedés volt. Igazán semmi anyagi hasznát nem látta a Krisztus szolgálatának. Különben is a fogságból írta ezeket a sorokat, a rómaiak őrizetéről. Ellenségei bilincsbe verették... az Úr Jézus Krisztusért. De mit tesz az, ha az Űr meg van vele elégedve! Érte szemétnek ítél mindent; még a nyereség se nyereség neki s kész odaadni minaent a Jézus Krisztus minden képzeletet felülmúló ismeretéért. Mi lehet az oka ennek a szenvedélyes Krisztus-szeretetnek? Pál hitte, hogy Jézus valóban a Krisztus és ezért Ő is Úr; akár az Isten. Kijár neki ez a név, mert Isten Fia! - Ezért illeti meg őt hódolat, sőt imádás. Amiért pedig annyira szeretettbennünket s mert meghalt erettun*:, megérdemli a legtisztább szeretetünket! Ne lepődjünk meg hát azon, ha szent pal nem óhajt mást prédikálni, mint Jézus Krisztus, mégpedig a Megfeszítettet. Kereszthalála a mi megváltásunk. Ott a kereszten győzte le a bűnt és a halált. Végzett a bűnnel; mert amint egy Ember engedetlensége hozta ránk az ég átkát a paradicsomba (ó, Pál jól ismerte az ószövetséget!) - úgy most is egy Embernek áldott engedelmessége szerezte meg nekünk az Isten bocsánatát. Amit Adám elrontott, azt Krisztus újra helyrehozta. Amit se törvény, se a próféták nem voltak képesek orvosolni; azt mind meggyógyította a véres keresztáldozat. Ezért üdvösségünk legfőbb, sőt egyetlen záloga.a Krisztus keserves kínszenvedése, és halála. Az eucharisztia nem egyéb, mint az <5 megváltói halálának, a titka, misztériuma. S az is lesz mindaddig, míg el nem jön újra, amint megígérte. Régen a harag fiai voltunk, a sötétség gyermekei; Jézus halála azonban kiengesztelt bennünket azAtyával; Krisztus társa lettünk s Vele együtt örököljük a mennyek országát. Isten tulajdon fiaivá tett minket, a világosság gyermekeivé. T
