A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-12-01 / 12. szám

14

Ne gondoljuk, hogy mivel 0 Isten, neki mindene megvan s mi nem vagyunk képesek olyasmit ajándékozni neki, amire 0vágyakozna. Van valami, ami hiányzik neki, s amit csak mi tudunk megadni. O nagyon vágyakozik az után, s nagy örömet okozunk neki, ha megajándékozzuk vele. Mi ez?

Ha azok közé tartozunk, akik még rendszeresen súlyos bűnöket követnek el, sőt életük java részét a súlyos bűn állapotában töltik, akkor ezeket a bűnöket vigyük jászola elé, s tegyük le ott, s őszintén ígérjük meg Neki, hogy soha többénem fogjuk megbántani Ot velük. Jézus éppen azért jött, hogy elvegye a világ bűneit, biztosítsa rájuk az Atya teljes bocsánatát. Önkénytelenül is teljesítjük Jézusnak ezt avágyát, amikor karácsony előtt gyónni megyünk. Szinte semmitérő azonban gyónásunk, ha nem teszünk meg mindent, hogy a súlyos bűnöket a jövőben teljesen elkerüljük, hanem néhány nappal karácsony után visszaesünk, s a bűnben maradunk a következő húsvétig, vagy karácsonyig. Amikor tehát felajánljuk bűneinketkarácsonyi ajándékul a Kis Jézusnak, tegyük ezt nagyon őszintén, szívből és erősen ígérjük meg neki, nemcsak azt, hogy ezeket a bűnöket a jövőben kerülni akarjuk, hanem azt is, hogy ennek érdekében minden kegyelmi eszközt buzgón fogunk használni, elsősorban a bűnbánat szentségét és a szentáldozást, de nem kevésbé az imát és az önmegtagadást is.

Remélhetőleg azonbanmi ezt az ajándékot már régen odaadtuk Krisztusnak és évek óta állandóan a megszentelő kegyelem állapotában élünk. Mit ajándékozhatunk akkor neki karácsonykor?

Nagyon valószínű, hogy bocsánatos bűnöket még elég gyakran elkövetünk, sőt talán nem is eggyel szokásszerűen megbántjuk Ót. Lehet ez hazudozás, durva beszédmód, illetlen viccelődés, Isten nevének felesleges kiejtése, naplopás, pletykálás, szemérmetlen ruházat, viselkedés, stb. Válasszunk ki ezek közül egyet, amelyet a legsúlyosabbnak tartunk es ezt ajánljuk fel karácsonyi ajándékul. ígérjük meg, hogy következő év folyamán mindent megteszünk ennek a bűnnek elhagyására. Ha minden évben kiirtunk egy szokássá vált bocsánatos bűnt, hamarosan szentekké válunk. Míg ha csak általános elhatározást teszünk a javulásra, azzal rendszerint semmit sem érünk el.

Lehetséges, hogy már tudatosan és szándékosan bocsánatos bűnöket sem követünk el, vagy legalábbis szokássá vált bocsánatos bűneink nincsenek. Mit adjunk ebben az esetben Jézusnak?

Válasszunkki egy erényt, amelyben igazán kiválóak szeretnénk lenni, amit esetleg hősies fokban is kívánunk gyakorolni, s ezt tegyük