A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-11-01 / 11. szám

8 felelősséget és differenciált beleérző készséget jelent. Egyszerre kíván meg nagylelkűséget és alázatot. Arra kötelez, hogy saját hely­zetét mindig a világegyház dimenziójában is lássa. 4. Az egyháznak a mai világban csak akkor lesz jövője, ha csorbí­tatlanul hirdeti Krisztus üdvösség-üzenetét, vagyis ha Krisztus egyháza és ezzel Krisztus misztériuma marad. 5. Az ökumenikus mozgalom egyik legértékesebb nyeresége az egy­háznak. Úton van afelé, hogy fölvegyen magába minden saját ma­gán kívül található keresztényit és emberit, s találkozzék vele. A keresztények szolidaritásán túl mindazoknak az erőknek össze kell fogni, amelyek biztosítani akarják az emberiség jólétét, szabadsá­gát és békéjét. Hadd zárjam előadásomat ugyanazzal a gondolattal, amelyet egy év­vel ezelőtt egy latin-am erikái istentiszteleten mondottam el, egy külváros barakk-templomában: - Ilyen közel talán sohasem volt még hozzánk az Úr, mert sohasem voltunk ilyen kevéssé biztonságban. Klemm József: Szűz Mária szerepe a mai ifjúság életében Wines tegnap, nincs ma es nincs holnap... •.. csak jelen van, és gondtalanság és nyugalom, ha Rád nézek. Mégis... ... oly ritkán nézlek, Anyám! Valamikor mámoros gyermekkort éltem, s a képzelet káprázataban min­dennap láttalak, beszéltem Neked ma­gamról, játékaimról, álmaimról s néha a fájó pillanatokról... ... és boldog voltam, Anyám! Elsőáldozásom napján a komolyság­tól borzongva örök hűséget esküdtem Neked... ... Én? ... ... Nem tudom, hogy valóban én vol­tam-e ... ■.. mert akkor még őszintén tudtam hinni remélni és szeretni ... ... És most? Nehéz Anyám úgy hinni, mint ak­kor! Néha ellep a kételyek özöne, s olyankor támolyogva keresem saját Istenem képét a ködös lehetetlenség­ben... ■.. Reményem is csak halványan pis- lakol... S a szeretet? Valamikor nevetve álltam előtted, ma csak sírva tudlak szeretni... ... Butaság? Nem Anyám, gyöngeség!... ... Magamat siratom, mert fáradt va­gyok és mégsem pihenek meg Nálad, kívánom a beszélgetést, de leláncol az élet rohanása, s nem tudok őszintén eléd állni... .. Néha mégis ismét elérlek... ■ ■. Ha az orgonasipok bűvölete mellett tiszta szívből fölzeng az ének Hozzád, mikor hűtlen fiaid ismét Feléd for­dítják arcukat, és szívüket eléd teszik, mikor teli tüdőből éneklem, zengem, sikítom a könyörgés és hálaadás gyö­nyörű Imáját, olyankor ismét végig­fut rajtam a gyermekkori borzongás ... ... Es EREZLEK Anyám!... •.. Szűz Anyám, hallasz? ... . NEKED, CSAK NEKED ÉNEKEL KISFIAD!

Next

/
Thumbnails
Contents