A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-10-01 / 10. szám

42

équipe ítélete szerint a Misszióhoz tartozom, egész életemet a párizsi munkástöm egek evangelizálására szentelem... Az egész csoport még aznap este visszatér Párizsba; másnap reggel kezdeni akarják a munkát. Hétfőn reggel halva találják Godin abbét; gázmérgezés ölte meg.

A Lisieux-i szeminárium látogatói közül említsük meg még Madelein' Delbrel nevét. Ez a rendkívüli személyiség, Párizs külvárosának, a marxista Ivry szegényeinek apostola lelkileg igen közel állott az evangéliumi lelkületű Pater Lorenzohoz. Madeleine Delbrel igen sok ösztönzést adott Pater Augros-nak és a francia munkásmisszió lelki beirányulására is hatott. Delbrel 1965. októberében halt meg. Munkásságáról és spiritualitásáról tanúskodik három szép könyve. Az első: "Ville marxiste, terre de mission" (Marxista város, missziós terület); 1957-ben jelent megaCerf kiadónál. Ivryben végzett apostoli munkájáról szól; a másik kettő halála után jelent meg a Seuil-nél; '^Nous autres, gens des rues" (Mi, az utcák népe, 1966) és "joie de erőire" (A hit öröme, 1968).

Néhány nappal a Párizsi Misszió megalakulása előtt a Mission de France két munkásközpont evangelizálásátvállalja. Az egyik félig ipari központ: Saint-Just (Eure), a másik falusi környezet, Cerisiers (Yonne). A szeminárium tehát "misszionáriusokat" küld ki. Ezenkívül Németországba is mennek lelkészek. A háború a vége felé jár.

1944. június 6-án anormandiaipartraszállás. Lisieux-t bombatámadás éri; - több, mint ezer halott és kétezer sebesült. A szeminaris- ták éjjel-nappal az elsősegélynél, a sebesültek és az öregek gondozásánál segédkeznek. Összebarátkoznak a lakossággal. A kármeli- tákkal is nyolcvan napig együtt laknak a Lisieux-i bazilika altemplomában. Megemlítünk még két dátumot; 1944. januárjában megalapították a "Masses ouvriéres" c. folyóiratot; ugyanez év decemberében - amikor az egyház és az állam közötti viszony eléggé kritikus, - megérkezikPárizsbaazúj pápai nuncius, Mgr. Roncalli (a későbbi XXIII. János pápa).

1944. novemberében a Lisieux-i szeminárium megnyitja kapuit. Kilencven szeminarista és pap kezdi meg a tanévet. Közben új épületbe költöztek, mert a régi túlságosan szűknek bizonyult. Az ellátás nehéz, nincs fűtés; a légkör eléggé zord. A következő hónapokban hazajönnek a hadifoglyok és új jelentkezők érkeznek. 1945. októberében már 120 szeminarista vonul be. Lassan-lassan kialakul az új stílusú szemináriumi élet. A Mission de France szeminaristái nem igen hasonlítanak az 1939-45 közötti francia nagyszemináriumok lakóihoz. Igen sokkésői hivatás van; érett, tapasztalt emberek készül- nekitt a munkásmisszióra. Keresik, miként lehet ledönteni azt a bi