A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-10-01 / 10. szám

17 tett. Csaknégyről jelentette ki hivatalosan, hogy az apostolok tanítá­sának csalatkozhatatlan, hűséges tükrei. Ezt a négy könyvet "evan­géliumnak" nevezzük. Mind a négynek más az írója. Az egyes evan­gélium az íróról van elnevezve. így beszélünk szent Máté, Márk, Lu­kács és szent János evangéliumáról. Tartalmukat tekintve az elsőhá­rom meglepőenhasonlít egymásra; Jézus életéről és nyilvános műkö­déséről mondanakel sok szép jelenetet, eseményt. A negyedik, szent János evangélium a már meglehetősen elüt a többi háromtól. Sok min­dent találunk benne, ami a másik háromból hiányzik. Abban azonban mind a négy megegyezik, hogy egyik sem akar pontos történelmi élet­rajz lenni Jézusról. Hát akkor micsoda? Máté, Márk, Lukács evangéliuma lényegébennem más, mint az apos­tolok prédikációjának rövid egybefoglalása. Márk pl. szent Péter prédikációit vetette papírra, mikor az apostolfejedelem Rómábanhir- dette Jézus Krisztus evangéliumát. Szent Lukács viszont szent Pál beszédei nyomán írta meg felejthetetlenül szép evangéliumát. Amit pedig még ezenkívül fűzött hozzá, azt lelkiismeretes utánjárásának és kutatásánakköszönhetjük. Az Ur gyermekkorára vonatkozó adato­kat, minden valószínűség szerint magától Jézus anyjától, Máriától hallotta. Időrendben szent Máté evangéliuma az első. Ez az újszövetség egyet­len arám nyelven írt könyve. Az összes többi könyvnek és levélnek görög az eredeti nyelve. Az időpont megállapítása igen nehéz. Annyit azonban bizonyosan tu­dunk, hogy Máté arám nyelvű evangéliuma kb. 20 évvel Krisztus ha­lála után már ismeretes volt a keresztények között. Tehát az ötvenes évek körül írhatta. Nem sokkal utána írta Márk a róla elnevezett evangéliumot, amely erősen az első evangélium hatását tükrözi. A harmadik evangélium jő tíz évvel később látott napvilágot. Irodalmi szempontból kétségkívül ez a legsikerültebb. Szent János evangéliuma volt a legutolsó. - Mikor szent János nekikezdett, ő volt az egyetlen apostol az egyházban. A többiek már régen meghaltak. Szent János maga is csaknem száz éves volt már az evangélium írásakor. Való­színűleg a kilencvenes évek folyamán készült el vele. Most azonbannem árt közelebbről is megismerkedni velük. Márcsak azért is érdemes hosszabban kitérni rájuk, mert azt, amit eddig Jé­zusról hallottunk, szintén az evangéliumokban olvashatjuk. Amint már mondottuk, az evangéliumokat nem szabad úgy tekinteni, mint szoros értelemben vett életrajzokat. Inkább Jézus cselekedetei­nek és tanításának színes gyűjteményei, nem pedig pontos történel­mi tájékoztatók.

Next

/
Thumbnails
Contents