A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-10-01 / 10. szám
13 nyáron, kitört télen, nem ismert évszakot, határt, társadalmi osztályt. Híre olyan rettegést váltott ki az emberekben, hogy a gyenge- idegzetüek saját szemükkel látták a pestisdémonmegérkezését, fedezték fel a házakon az öldöklő angyalnak hagyott jelet, láttak kísérteteket, amint egyetlen ütéssel terítik le áldozatukat. A halál nem volt természetesen ilyen gyors. Sokszor az első rosszullét után csak három napra következett be. A beteg aluszékony lett, láza magasra szökött. A boncoláskor az elhunytak belső részein daganatokat találtak, a daganatok szénhez hasonló fekete anyaggal voltak tele. Innen kapta a betegség a nevét, hogy fekete halál... Ez a járvány a gót háború közel 20 évében ismételten pusztított Itáliában, Rómában is. De olyan rettenetes erővel nem dühöngött soha korábban, mint tette 590-ben. Gergely pápa egyik buzdító beszédében a járvány erejét jellemezve állította; úgy hulltak az emberek otthon, utcán, mintha az égből nyíleső zúdult volna rájuk. II. Pelagiusz pápa 590. február 8-án a járvány áldozata lett. Arról a pápáról van sző, aki Szent Lőrinc diákonusnak a falakon kívül emelkedő bazilikáját újjá építette. Pelagiusz halála után a papság és a nép iegyhangúan^GergelytválasztottamegRómapüspöki székébe. Mint az egyik legősibb patricius családnak a Gens Anitia-nak a sarjadéka 540-ben született. Szüleit, Gordianust és Silviát szentként tisztelték, apai nagynénjei közül is kettő az Istennek szentelt szüzek közé tartozott. Gyermekkora azokra a rettenetes időkre esett, amelyekben a longobárdok Itáliát leigázták, az örök várost megostromolták és ahol csak tehették, a latin kultúra maradványait őrjöngve pusztították. Az ifjú Gergely klasszikus műveltséget kapott, jogot is tanult és 30 éves korában Róma prefektusi méltóságába emelkedett. Palotáját Szent András tiszteletére bencés kolostorrá alakította át, birtokán még hat más helyen létesített ilyen kolostort és maga is Szent Benedek fiai közé szegődött. II. Gelasius pápát, mint követe, Konstantinápolyban képviselte, de ott diplomáciai tevékenysége közben arra is szakított magának időt, hogy erkölcsteolőgiáját kidolgozza. 585 körül térhetett vissza szülővárosába és itt a Szent András monostor apátjává választották. II. Pelágiusnak titkára lett. Választását mindenki helyeselte, csak önmaga nem. Több levelet is írt a bizáncicsászárnak, hogy megválasztását ne erősítse meg, de ezeket a leveleket Rómaprefektusa, Germanus,elfogta és maga szinte fenyegetve követelte a császártól Gergely megválasztásának a jóváhagyását. Ezekben a napokban dühöngött a legjobban a pestis az örök városban. Gergely apát, aki még nem tekintette magát pápának és még nem is volt püspökké szentelve, három napra bűnbánó körmenetet
