A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-09-01 / 9. szám
31 A vitát az robbantotta ki, hogy Jusztinián császár kárhoztató rendeletet adott ki a három említett püspök iratai ellen. A császár ítélete hittanilag helyes volt, de nem volt időszerű. Amikor a bizánci pátriárka a császár ediktumát aláírta, a nyugati egyház e tettét nem helyeselte. A nyugati püspökök nem ismerték a vád alá helyezett iratokat, de azt vallották; ha a kalcedoni zsinat nem bélyegezte meg ezt a három püspököt, miért kell akkor most, amikor már mind a három békében elhunyt, őket elítélni. Vigilius pápa, hogy a vitát lezárja, kiadta a három püspök tanítását elítélő Judicátumát. Ezért sokan ellene fordultak. Illyria, Dalmácia, Afrika püspökeinek a jó része hallatlannak találta, hogy Róma püspöke a nyugatiakkal szemben a keletiek oldalára áll. Vigilius erre visszavonta Judicátumát. A szenvedélyeket azzal sikerült lecsillapítani, hogy megegyeztek: a legközelebbi egyetemes zsinaton a perbe fogott három püspök tanait is megvizsgálják. 553-ban Eutychius pátriárka elnöklete alatt Konstantinápolyban összeültek a püspökök, ezt a zsinatot, mint a második konstantinápolyi egyetemes zsinatot tartja számon az egyháztörténelem. Vigilius vonakodott a zsinaton résztvenni. Hogy Kelet és Nyugat ellentétét enyhítse, esetleges szétszakadást megakadályozza, elítélte' Mopsvestai Tivadar püspök tanait, de ennek személyét és a két másik pörbe fogott püspök tanítását érintetlenül hagyta. Csak a következő évben ítélte el mind a három püspök téves tanítását. A száműzetéssel ismételten fenyegetett és határozatlansága következtében oly sokszor megalázott pápa a következő év tavaszán hazaindult székvárosába. Nem jutott el Rómáig. A sziciliai Sirakúzában meghalt. Később Rómába hoztáktestét, de nem temették a Szent Péter bazilikába. Emlékéta nyugati egyházban is évszázadokon át megvetették. Vigilius pápa halálának évében a keleti gőtok királysága végleg megsemmisült. Mi volt közben Róma sorsa? Totila 546. december 17-én elfoglalta és katonáival kifosztatta a várost. Falainákharmadrészét leromboltatta, aztánDél-Itália visszafoglalására indult. A következő év tavaszán, ismét a görög Belisar lett a város ura. A falakat úgy- ahogy felépítette. De rövidesen Totilagótjai ismét ostromgyűrűbe fogták a már am úgyis kivérzett, kiéhezett, kifosztott várost. A hadi szerencseBelisarnak kedvezett. Totila egy hónap után lemondott arról, hogy Rómát újra bevegye. Mivel Dél-Itáliában a görögökkel szemben a gőtok mutatkoztak erősebbeknek, Belisar elhagyta Rómát és adélirészekbiztosítására 700 lovast és 200 gyalogost vitt magával. 549. első hónapjaiban azon- ben Totila immár harmadszor jelent meg hadi népével Róma falai alatt. Ez alkalommal árulás révén lett birtoka a város. A Szent Pál
