A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-09-01 / 9. szám
14 Az ügynök értelmetlenül bámult rá: - Mit akar ezzel mondani?- Azt, hogy Jézus el tudja azt tüntetni. O el fogj a távolítani. -Nézze, Asszonyom, én nem hiszek a varázslatokban. En még Istenben sem hiszek...- Ez azonban nem tartja Őt vissza attól, hogy törődjék Önnel,- válaszolta Ella, s ezzel bevezette őt abba a szobába, amelyet "a hitetlenek csoda-szobájának" szenteltek annak idején. Aznapeste Ella egyházközségének tagjai közül néhányan ima-gyűlést tartottak Ella nappalijában. Meghívták rá az ügynököt is, ő azonban nem fogadta el a meghívást. így hát nélküle imádkoztak érte. Másnap reggel az ügynök korán távozott, még mielőtt bárki is fenn lett volna. Néhány nap múlva azonban visszatért. Ella már messziről észrevette, hogy mindkét szeme teljesen normális, nyoma sincs a szemölcsöknek.- Rázzon meg, hogy felébredjek? - fakadt ki az ügynök, és folytatta, amint aznap reggel útközben az autó tükrébe néztem, észrevettem, hogy a szemölcs eltűnt a szememről. Egyszerűen nem volt ott! Asszonyom, én azt mondtam, hogy nem hiszek Istenben, de talán, ha Ön bemutatna engem neki... Ez a dolog azonban csak az ügynököt lepte meg. Ellát nem. Ő már hozzászokott ahhoz, hogy Isten meghallgatja imáját. Erre naponta szüksége van ahhoz, hogy fenntarthassa a szállót. Minden munkát maga végez, anyjával és nővérével, sőt még a javításokat is. Még így is sok az adóssága. Amikor megvette a szállót, nemcsak az első részleteket kellett kölcsön vennie, hanem még a foglalót is.- Kértem Istent - mondta Ella - hogy sose legyek még egy nappal sem hátrálékban a részletfizetésekkel, hogy ne csalódjanak bennem azok, akik hitelt adtak. Isten meghallgatott... Néha azonban alaposan próbára tette Ellát. Egy télen már csak néhány napja volt hátra, hogy a 300 dolláros törlesztést lefizesse, s neki mindössze 50 dollárja volt csak. Öt napon keresztül egymás után senki sem állt mega szállónál. Ella szokása szerint imádkozni kezdett segítségért. Egy belsőhang erre azt mondta neki, hogy küldje el 50 dollárját Wilkerson Dávidnak New Yorkba, aki fiatal kábítószerélvezők megtérítésén fáradozik. Ella csodálkozott ezen, hi* szén épp pénzszűkében volt. Azonban eszébe jutottak Jézus szavai:- Adjatok és adni fognak nektek... (Lukács 6,38). Összeszedte bátorságát és postára adta még aznap az 50 dollárt Wilkersonnak. Aznap este kilenc kocsi tért be a szállóba s úgyszólván minden szobát
