A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-09-01 / 9. szám

2 Az anya mint jelkép. Ésmégis a szeretet alegsziiksé­gesebb életünkben. Emberi sors az, hogy titkokra van legnagyobb szükségünk. Az embernek szeretetre van szüksége és nem tudja, mi az; az embernek az isteni Te-re van szüksége, és Isten szeretet, de az ember nem tudja, mi a szeretet, s azért nem tudja, micsoda Isten. így lenne ez, ha a föld polgára arra lenne utalva, hogy pusztán tudással és fogalmi meghatározásokkal szerezzen tapasztalatot a szeretetről. De van egy sokkal mélyebb, szavak nélküli tapasztalat: - átéléssel. - De hogyanélhetjükmeg a szeretetet, ha Isten, a sze­retet hozzáférhetetlen szemünknek és fülünknek? - Hasonlóságokban. Goethe tudta: - Minden földi dolog csak hasonlat... Minden földi a túlvilágnak jelképe. Az édesanya is jelkép. Éppen ő Isten szeretetének képmása. Minden ember, aki szeret, azt isteni szeretet képmásává válik. De az édesanya minden embernél inkább a szeretet közvetítője, mert ő azelsőember, aki szeretetet ad nekünk. Minden, ami első, örökké­való; minden későbbi szeretetélmény csak az átélt anyai szeretet változata. Anyánkon éltük át legelőször azt, hogy mi a szeretet. Átéltük, nem kigondoltuk; egy szerűen némán átéltük; gyöngéd becéző kezéből érez­tük meg; ez, ez a jó; gyöngéd, boldogító, ez kell hogy legyen a sze­retet. Ezért az anya Isten szeretetének első jelképe; első tanúja an­nak, hogy egyáltalán van Isten és ez az Isten szeretet, szeretetnek kell lennie, mert aszerető anya valaminagyonjótajándékozottne- künk, s ennek Istenben is meg kell lennie, csak végtelenül gazda­gabban, hogyhalsten, mert szeretet az Isten, és az anyai sze­retet az ő képmása. Az anya legfontosabb műve az, Szeretni - Istenhez vinni- hogy szeretetet ébreszt, miköz­ben szeretetet ad. Gyermek - anya - Isten a szeretet révén fűződik össze, s az anya az első híd, amelyen át a gyermek élete során Is­tenhez jut, vagy elhibázza az Istenhez vezető utat. Az első híd, nem az egyetlen, de az első, s így a legdöntőbb. Mert a szeretet nem tör elő magától a gyermekből. A gyermekben csak a vágy van meg azután, hogy szeressen és hogy őt szeressék; a sze­retetet fel kell benne ébreszteni. Szeretettel teli élet - az a szerető anya érdeme; szeretet nélküli élet - a feladatra méltatlan anya bűne! Aki megtapasztalta a szeretetet egy tiszta, félreérthetetlenül jó em­berben, amilyen az igazi édesanya tud lenni, az megérti, hogy Isten

Next

/
Thumbnails
Contents