A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-08-01 / 8. szám

6

Kit szeretek legjobban?-Engem, apu, biztosan engem! -Nem, téged nem. - Nem? - Csalódás beszél a kicsi arcából. Viszont remény sugárzik a nagyobbikéből: - Hanem engem, apu, ugye? - Nem, téged sem. - Engem sem? - A két reményében csalódott emberke most feszülten kérdi: - Kit szeretsz hát akkor legjobban?

... Anyut?

... Nem, gyerekek, senkit sem szeretek legjobban; de mindnyájatokat egész szívemből szeretem... A boglyas fejecskék bólintanak; ismét vidámság költözik a szívbe. Hát persze! Apu mindenkit egyformán szeret. A világmost megint rendben van és mindenki elégedett.

Ez egyáltalán nem magától értetődő, mert minden gyermek szívesen lenne "minden". Bizony nem könnyű szüleinek szeretetét testvérekkel megosztania. Ha egyszer a világra jött, minden gyermek a világ központjának érzi magát, és sokáig nem tudja megértem, hogy apa és anya még másokért is, vagy éppen önmaguk számára is vannak. Kedveskedéssel vagy rosszasággal próbálnak a család középpontjává lenni és testvéreiket háttérbe szorítani.

Éppen elég szülő lesz áldozata egyik gyermeke kedveskedésének, vagy rosszaságának. Megvan a "kedvenc gyermekük", talán egy közös kedvencük, a legkisebb, vagy a legszebb, vagy a leggyöngébb; vagy pedig apának és anyának külön-külön megvan a kedvence; az apának az édes kislány, az anyának meg az "apró emberke", azaz mindegyiknek megvan a gyerekcsapatban a "párocskája".

De ha ez bekövetkezik, a családi élet legbelső békéje bomlik fel. A gyerekek nem bocsátják meg nekünk, hogy kedvencünk van, hanem ők maguk ez a kedvenc. A családi szeretet magva az igazságosság. Agyerekek azon ellenőrzik szeretetünket.hogy igazságosak vagyunk-e.

Nem elég, hogy a látható javakat pontosan egyformán osztjuk el gyermekeinknek; szívünkből is egyforma részt akarnak. Ezért a gyerekek nemcsak azt vizsgálják, amit kapnak, hanem azt a módot is, ahogyan adjuk. Egy anya azt mondta; - Nálam minden gyerek egy- form án kap... - de nem vette észre, hogy az egyik gyereknek úgy dobta oda a csokoládédarabkát, a másiknak viszont szeretettel a kis szájába dugta...

A gyerekek még a hangunkban is megfigyelik a szeretetet, abban a hanghordozásban, amellyel szólunk hozzájuk. És megint csak sok szülő észre sem veszi, milyen igazságtalanul osztják hangjukkal a szeretetet. Mertlehet így hívni valakit; ... Frici, gyere be! - vagy: