A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-07-01 / 7. szám

21

Szeder Mihály, S. J .

AZ

ELODÁZOTT

KERESZTELŐ

(A lőcsfalvi pap naplójából.)

Olyan ritkán esett meg Lőcsfalván, hogy egy gyermeket egy évre születése után kereszteljenek meg és a keresztelő napján a gyermek egyéves születése napját is megünnepeljék, hogy ez az eset nem egy könnyen ment feledésbe. Mert bizony megtörtént. Sok-sok bosszúságára a lőcsfalvi papnak, mert nemcsak, hogy tudott a gyermekről, de azt is tudta, hogy Kónya Feri és ifjú neje nem afféle templomtól elrugaszkodott népség voltak. Üzengetett is nekik, míg bele nem fáradt. De hát mit is tehetett volna. Csaknem hozatja fel őket karhatalmi segítséggel a templomba. Hiába volt minden erőlködése. A keresztelő csak odázódott a mai napig. Hogy miért?

Hát ennek éppen olyan tarkára festett érdekes háttere van, mint a lőcsfalvi kultúrház színpadjának rikítóan színes vászon hátterének, Erről szólna ez a kis história, ahogy olvasom a lőcsfalvi pap naplójának elsárgult lapjain.

Olyan boldogan élt Kónya Feri és felesége Angela (mert ilyen nevet adtak neki felvágós dölyfös szülei), mint egy turbékolc gerlepár. Boldogságukat fokozta, hogy lassan-lassan mutatkoztak a jelek, hogy trónörökös áll majd a házhoz. S minél jobban közeledett az Angela "órája", annál jobban kezdett felmorzsolódni a kezdeti öröm és boldogság. Ahogy hébe-korba turbékolgattak egymással, mint többször találgatták, hogy fiú lesz-e, vagy leány? Ezzel kapcsol atbanpersze arról is szó esett köztük, hogy mi is legyen a neve, ha fiú lesz és mi legyen a neve, ha leányka lesz? No meg aztán az a kérdés is felmerült, hogy ki legyen majd a megszületendő gyermek keresztapja meg keresztanyja, mert a komaság lőcsfalvi viszonylatban igenfontos rokonságnak számít. Ez persze sok vitára adott okot és rendesen Angela pityergésével végződött, mert az ő állapotában igen érzékeny az asszonyi szív.