A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-05-01 / 5. szám

- Természetesen, ők hittek Önben - folytatta kissé bizonytalanul. .. Nekik nincs képzettségük. Nem tanították meg őket a dialektikus vitázásra. Csak arra gondolnak, amit szeretnének...- De egyébként is - folytatta oly elhaló hangon, hogy alig hallottam,- ha szabadon választhatnánk,, melyikünk ne választaná.. Istent.. és mindezt...

Hirtelenül rápillantottam és nem akartam hinni szememnek. Mintha könny buggyant volna elő szeméből. (Folytatjuk)

P. PAP A. JÓZSEF, S.J. MONDÁSAIBÓL:- Vigyázni kell,mert az Istenre is rá lehet unni.

Csak az Isten nem un meg minket, mert a szeretet türelmes__- Hagyni kell magunkat szeretni, akkor is, ha ez a szeretet fáj __- Az önátadás nemcsak egyetlen nagy gesztus, hanem halálunkig tartó föl yamat is...

• Tudja az ötödik alapműveletet: a beosztást?

Ez a legnehezebb ....- Vigyázzon a kilóira, mert egyszer ezzel is el kell számolnia az Úristennek!- A szeretethez hozzátartozik az is, hogy ne a magunk gyomra után ítéljünk meg másokat....- A szenvedés nem ok a hűtienségre...

• A szenvedés az önátadás I eg jobb eszköze.- Az Isten vagy megtalál ja, vagy létrehozza az egyenlőséget, ami a szeretethez szükséges...

• Isten mindig csak azért foszt ki, hogy gazdagítson...

• Nem az embereknek kell Istenről, hanem Istennek kell az emberekről beszélni.- Szentnek lenni azt jelenti, hogy mindig mindent, jót, rosszat megköszönünk Neki, s feltesszük azt a kérdést is: Mit adhatnék cserébe?- Érintkezésünk Istennel és az emberekkel hasonló egy karéj kenyér megevéséhez. Mindegy hol harapunk bele, csak bel eharapunk, s együk is végig/- Krisztus növekedése bennem, mint Máriának, nekem is kényeimetlen boldogságomra van.