A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-05-01 / 5. szám

II földi helyek és irányok. A fontos az áldás, és a "minden nap a világ végezetéig"; a mulandóban ez a múlhatatlan Jelenlét, az időben ez az Időtlen. Es a föladat, azoknak, akik itt maradnak, és akikkel "velük ma­rad"; készíteni az időbelit az időtlenre. Az idő változó testébe öltöz­tetni a változatlan Időtlent. "Galileai férfiak, mit álltok itt az égre tekintve?" - kérdezi tő­lük az a két "fehér runás férfi", aki "mellettük termett". Mit álltok itt, mire vártok? "Ez a Jézus, aki közületek fölment a mennybe, úgy jön el ismét, ahogy szemetek láttára mennybe szállt". Hogy mikor? Nem rátok tartozik. Hiszen hallottátok: "Az Atya saját tetszése sze­rint határozta meg a megfelelő időpontot". Rátok a tanúság tartozik. Nem arról, hogy elment és "felhő takarta el a szemetek elől", hanem arról, hogy "veletek van" és az áldásról, amelyben veletek van. A felhő talán csak azért takarta el a szemek elől, hogy mostantól fogva aki keresi, bennetek keresse és lássa. A felhőket hiába nézné; egyik olyan, mint a másik; senki se mondja, hogy a felhők mögött van. Ott űr van, és határtalan tér, csillagpor, csillagvilágok. Isten országa valahol "másutt" van. Kénytelen vagyok ilyen térfogalmakat használ­ni - mondja a két fehér ruhás angyal; a ti elmétek képtelen másban gondolkodni, mint térben és időben. De ha azt mondom, hogy "má­sutt", az nem azt jelenti, hogy nem fönt, hanem lent, nem az "ég­ben", hanem valahol a Föld közepében. Ez a "másutt" aminőségében más; olyan dimenzió, amelyet nem tudtok se mérni, se érzékkel ér­zékelni. Kívületek van, és ugyanakkor bennetek van. Egy vonal, egy erő, egy Valóság, amely a ti emberi valótokat keresztezi; és amikor mozogtok, egyszerre mozogtok a magatok - mondhatnám vízszintes - valóságában, meg ebben a másikban, a vízszintest keresztező füg­gőlegesben; és ha azt mondom, hogy mindegyiktek egy-egy fókusz, egy-egy erőpont, amely a függőlegesen áradó energiát a vízszintesbe hivatott sugározni, akkor ezzel a bizonytalan és nehézkes megközelí­téssel végül is abból próbáltam kifejezni valami nagyon keveset, hogy az "isten országa bennetek van". De hozzá kell tennem, hogy ez a 'bennetek" nem valami zártság, hanem nyitott, határolts ágában is határtalan; hiszen az Isten országa van benne. Nekünk, angyaloknak minden egyszerű és világos; csak azzal vá­lik bonyolulttá, hogy a ti emberi nyelvetekre próbáljuk lefordítani. Idők folyamán sok ilyen fordítási kísérlet lesz; de egyik sem fog föl­érni azzal a közvetlen tapasztalattal, amit ti szereztek Róla, és ti fogtok továbbadni galileai férfiak; és akiben ez a tapasztalat érződik majd, az mindig is meggyőzőbb bizonyság lesz Róla, mint akár a

Next

/
Thumbnails
Contents