A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-04-01 / 4. szám

44 vatására. A fiiak csak az ebédlőben látták a leányokat, egyébként alig érintkeztek egymással. - Az igazgató a bemutatkozás után mind­járt kifejtette előttem az intézmény célját; - A kiképzés igazi célja megtanítani növendékeinket, hogy bízhatnak abban, Isten meg fogja tenni, amit megígért. Mi nem a megszokott missziós területekre megyünk innen, hanem új területekre. Akik befejezték az iskolát, ön­állóak. Nem érhetnek el eredményt, ha félnek, vagy ha kételkednek abban, hogy Isten valóban szó szerint érti, amit írásában mond. Mi nem annyira eszméket tanítunk, hanem bizalomra nevelünk. Remé­lem, András, ez az, amit te is vársz ettől az iskolától...- Igen, Uram »pontosan ez... ... Ami az anyagiakat illeti, természetesen te tudod, András, hogy mi nem kérünk tandíjat. Tanáraink sem kapnak fizetést. Senki sem kap fizetést, én sem, londoni megbízottjainksem. A szobáért, élele­mért csak kilencven fontot kell fizetni, azaz kb. 250 dollárt. Azért ily keveset, mert a tanulók főznek, takarítanak, s végeznek minden munkát. A 90 fontot azonban előre le kell fizetni. Tudom, hogy te erre nem vagy képes. Nos, megengedjük, hogy harminc fontot fizess minden harmadév elején. Ezt azonban időben le kell fizetni, mert különben nem tudjuk fenntartani az intézményt...- Igen, Uram. Teljesen egyetértek Önnel. Egyet is értettem. Ez volt életem első tapasztalata, hogy anyagiakban teljesen rábízhatom magamat Istenre. Hollandiából hoztam maiam­mal 30 fontot az első harmadévre. Utána telj esen Istenre hagyatkoz­tam, hogy elő fogja teremteni a többit. ... Uram, - mondtam egy este a hálószoba ablakánál térdelve - meg kell tudnom, hogy Rád hagy atkozhatom-e az anyagiakban. Köszönöm, hogy módot adtál nekem az első évharmad költségeinek megkeresé­sére. Most kérlek, Te gondoskodói a többiről. Ha csak egy nappal is elkések a fizetéssel, ebből tudni fogom, hogy vissza kell mennem a csokoládégyárba... Ez az ima gyerekes és követelőző volt. De akkor énmégcsakgyer- mek voltam a keresztény életben. Figyelemreméltó, hogy Isten tel­jesítette kérésemet. De nem anélkül, hogy próbára ne tett volna, néha ugyancsak mulatságos módon. (Folytatjuk) HALOTTAINK: Kemenes Emil, Stockholm, Svédország Lusztig B. Mária, Argentina R.I.P.

Next

/
Thumbnails
Contents