A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-04-01 / 4. szám

13

ezt a szeretetet szabadon kell fogadnia, és azzal közre kell működnie, de megteheti azt is, hogy visszautasítja. Ezért a szeretet először Isten ingyen ajándéka, kegyelme, mely által megadja a képességet, hogy szeretni tudjunk, de ebből az ajándékból fakad a kötelesség, a szeretet paranc s a, mertlsten nem veszi el szabadságunkat. Jézus és az apostolok ismételten sürgetik, hogy ne utasítsuk vissza a szeretetet, hanem működjünk vele közre. Aki elfogadja ezt a belénk öntött isteni szeretetet, annak emberi képességeivel és erőivel azt gyakorolnia kell. Az isteni és emberi tényezők így egyesülnek az emberben és létrehozzák a szeretet Istennek tetsző tetteit.

Foglaljuk össze, hogyan mutassuk ki az Isten iránti természetfölötti szeretetünket; a.) Mindenekelőtt el kell távoli tanunk a természetfölötti szeretet akadályait, vagyis abű- nöket, a teremtett dolgok rendetlen szeretetét. Aki súlyos bűnben van, azt az isteni szeretet parancsa arra kötelezi, hogy tegyen meg mindent, hogy visszaszerezze az Istennel való kibékülés állapotát a tökéletes bánattal és a szentgyónással. Aki bocsánatos bűnben van, annak is újra meg újra fel kell éleszteni lelkében a szeretet lángját, különben a közöny, nemtörődömség lesz úrrá felette. A szeretet parancsának első követelménye tehát az, hogy legyünk a szeretet állapotában. -"Maradjatok m eg az én s ze r e te tembe n " - mondta az Ur Jézus (Ján. 15,9). Maradjatok meg, ez azt jelenti, hogy nem úgy kell maradni a szeretetben, mintvalami átmeneti lakásban, sátorban, amit az ember egy éjszakára állít fel, hanem mint valami világos, örömteli légkörben, amely minket elborít, egészen átjár.

MISSZIÓS IMASZÁND ÉKi

"A NEM-HÍVŐKKEL MEGKÍSÉRELT ESZMECSERÉK EREDMÉNYES

VOLTÁÉRT..."

Néhány éven át, itt-ott még napjainkban is, a "dialógus”, vagyis a barátságos eszmecsere szónak szinte elbűvölő hatása volt sok ember számára. De most mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy a "dialógus" sikere nagyon szűk határok közt mozog, és hogy szinte I eküzdhetet- len nehézségek ésakadál yok állnak útjában. Mind a gondolkozásmódban, mind magában a tanításban, a fogalmakban, sőt a szavakban is akkora az el térés, hogy számottevő közi ekedés eszmei síkon szinte lehetetlenségnek látszik. A hit Istentől származó kegyelmi ajándék és ezt elsősorban kitartó imádsággal (nem "dialógussal") kell kikönyörögnünk.