A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-02-01 / 2. szám

35

val kijelenti; az egész törvény és a próféták tanítása össze van foglalva az Isten-szeretet és a felebaráti szeretet kettős törvényében (Mt. 22,40). Az őszinteség, a kölcsönös segítség, az ellenségszeretet, stb. mind ebből következik. A szeretet tiltja meg, hogy megítéljünk másokat (Mt. 7,1-5). Jézus így teljesíti be és tökéletesíti a Törvényt. Nem az előírásokat szaporítja, de az egész ember elkötelezettségét követeli. "Szeress teljesen"!, ez a parancsa (Lk.6,38).

A felületes evangélium-olvasó számára úgy tűnhetik, hogy Jézus ellene volt a farizeusoknak és elkülönítette magát tőlük, mint a Qpm- ráni Közösség. Valójában még akkor is, amikor élesen bírálta őket, kijelentette; - "az írástudók és a farizeusok Mózes tanítószékében ülnek. Tartsátok és tegyétek meg tehát mindazt, amit mondanak, de tetteiket ne kövessétek, mert mondják ugyan, de nem teszik". (Mt.23, 2-3). Elfogadta a farizeusokmeghívását (Lk. 7, 36;11, 37; 14,1), eltűrte a Törvény által előírt gyakorlataikat (pl. hogy tizedet adtak mentából, ánizsból és köményből), (Mt. 23, 23). Továbbá;Tézus szerette a templomot. Szívesen zarándokolt Jeruzsálembe. Kiűzte az árusokat a templomból. Elismerte az áldozatok szentségét (Mt. 5, 23-24). Megparancsolja a leprásnak, hogy mutassa meg magát a papnak, ahogy ezt a törvény előírja (Mt. 8,4) és az ifjúnak azt tanácsolja, hogy tartsa meg a törvényt, amely az életre vezet (Mt. 19,18).

De Jézus így az igazi Izraelhez marad hűséges. Ahhoz a szellemhez, amely nem hagyja, hogy elfojtsák a vezetők által kiszabott előírások. Lépten-nyomon bírálja a farizeusokbetű szerinti értelmezését és külső hűségét, rituális túlzásait, stb. (Mt. 15, 3-9; 15,10-20). Hangsúlyozza, hogy az irgalmasság fontosabb, mint az áldozatok (Mt. 9,13; 12, 7). Tudatosan áthág bizonyos előírásokat, mert aző személye az abszolút norma ezentúl.

Régen Isten szól népéhez és a próféták értelmezték szavát. Most Jézus, az Isten élő Igéje szól és személyesen hív mindenki. O maga az Isten országa, ahogy Origenesz mondotta és valamiképpen összefoglalja az üdvtörténetet. Máté evangéliuma jól kifejezi ezt, a- mikor a Hegyi Beszéd végén megjegyzi: - "A nép álmélkodott tanításán, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, és nem úgy mint az írástudók (és farizeusok)". (Mt. 7, 29).-Jézus "beteljesíti" a Törvényt,

2. A pogányok meghí vása. bensőségessé téve azt és helyettesítve a rituális előírásokat a Személyéhez fűző eleven kapcsolattal. "Mi újat hozott Jézus eljövetelével?" - kérdezte Sz. Ireneus. S ő maga megadta a nagyszerű vá-