A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-02-01 / 2. szám
31 hetjükmegazt a helyet, ahol 1944. március 24-én a Rómát megszálló németek egy merénylet megtorlásaként 335 olaszt agyonlőttek. Volt köztük pap, katonatiszt, kereskedő, ügyvéd, több külföldi, aggastyán, egy 14 éves fiú is, 100 zsidó, valamennyit két börtön német; szárnyából hurcolták ide és tarkólövéssel végeztek ve lük. A merényletben részüknem lehetett, hiszen foglyok voltak. A nyomokat a gyilkosok avval igyekeztek eltüntetni, hogy a homokot rárobbantották áldozataikra. De a közelben lakó családok tudták, hogy mi történt. Amint visszavonultak a németek, exhumálták a halottakat és hősi temetőt építettek. Hat pillér tartja a vasbeton mennyezetet, ez alatt sorakozik a 335 teljesen egyforma sír. Minden esztendőben kizarándokolnak ide a gyászoló rokonokkal a városi hatóságok, a különböző vallási csoportok lelkészei imádkoznak az elhunytakért. Ezt a temetőt sokan látogatják, az idegenek mindig találkoznak valakivel, aki tragikus módon elhunyt urát, fiát, rokonát gyászolja. A temető mögött az egykori homokbánya folyosóira jutunk. Ide nem hallatszik be a külső zaj. Csend van. Az idegenek is igen halkan váltanak szót, vagy némán járják be a labirintust. Itt torolták meg 335 ártatlanemberen annak a 32 SS-katonának a halálát, akik 1944. március 23-án Róma közepén a Barberini palota közelében az ellenállás egyik merénylete következtében fejezték be életüket. Ha autóba szállnánk és utunkat a Via Ardeatina-n folytatnánk, 10 km-re innen találnánk az örök város népének legkedveltebb búcsújáróhelyét, az Isten Szeretetről nevezett Boldogasszony templomát. Pünkösdhétfőn van a templom búcsúja és az első zarándoklatnapja. Ettől kezdve egészen októberig naponta igen sokan keresik fel ezt a templomot. Pedigcsak 1744-ben építették, hogy szentélye legyen egy Mária-képnek. Ezt a képet a 14. százdaban egy ismeretlen festő festette az Orsini család, majd a Savelli család birtokát alkotó erődítmény tornyára. A 15. században ugyan ezt az erődítményt lerombolták^ a torony megmaradt. A legenda szerint egy zarándok eltévedt a dombok között, megtámadták a kóborkutyák és ehhez a toronyhoz, illetőleg ehhez a képhez menekülve sikerült életét megmentenie. Szokatlanul gyorsan terjedt el ennek az egyáltalán nem szokatlan kalandnak a híre. Tó m ege sen kezd tek idezarándokolni úgy, hogy hamarosan templomot építettek a már különös tiszteletben álló Mária-képnek. De célunk most nem ez a templom, hanem a Szent Kallixtus katakomba. A Fossa Ardeatina-tól pár lépésre találjuk a kőfallal bekerített tekintélyes birtokot, amelynek zöldségeskertjei, fenyői, parkjai alatt terül el a keresztény ókor egyik legnagyobb és legjelentősebb katakombája, a Szent Kallixtus pápáról nevezett katakomba.
