A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-12-01 / 12. szám
34 siii<*c:«»«kre «k molianuMlánok es kcrcs#Jcn>ck közt (Imaszándék.) KÖZISMERT TÉNY, hogy az egyháznak a mohamedánok közt évszázadokon át megkísérelt misz- sziós tevékenysége még sehol sem vezetett számottevőeredményekre. Nehéz volna egy rövid cikk keretében még csak vázolni is azokat a sajátos nehézségeket, amelyek a mohamedánok megtérésének az útjában állnak. Legyen elég rámutatnunk arra, hogy az iszlám, vagyis a mohamedán vallás, sok alapvető igazságot tartalmaz, de ugyanakkor nincsenek benne "hittitkok", vagyis a természetes eszünkkel fel nem ismerhető tantételek (mint pl. a Szentháromság, a megtestesülés, természetfeletti életrend, stb.) Erkölcsi téren elég tág engedni ényeket tesz a keleti ember ér- zékies természetének (többnejű- ség). Ugyanakkor gyakoroltat "bűnbánati "szigorú böjtöt és ala- mizsnálkodást, vagyis módot ad a lelkiismeret szemrehányásainak kiküszöbölésére is. Az iszlám egyszóval az összes vallásrendszerek közül a legtökéletesebbpusztán "emberi" vallás, és legközelebb áll a két kinyilatkoztatott valláshoz (amelyből néhány elemet át is vett). A "HITETLENEK" megtérítésére, vagy legalábbis megalázására hirdetett "szent háború" évszázadokon át kimondottan ellenséges és hódítói viszonyba hozta az iszlámot a kereszténységgel. Ez az ellenséges lelkűiét, a tanításban való lényeges eltéréseken felül, évezredes előítéleteket és érzelmi ellentéteket növesztett naggyá mind a két oldalon. Az utóbbi évszázadokban történtek kísérletek a közeledésre, de körn oly eredményt nem tudtak elérni. A mohamedán hívőknek kb. 450millió főnyi tömege mindmáig tulajdonképpen megközelíthetetlenmaradt a katolikus missziók számára. A LEGUTÓBBI ÉVTIZEDEK alatt a katolikus egyház képviselői több helyütt rendeztek baráti eszmecseréket a mohamedánokkal. Be kell vallanunk, hogy ezek a közeledési kísérletek eddig nem jár- taksemmiféle "szenzációs"eredménnyel. Ám ahhoz kétségtelenül jelentős mértékbenhozzáse-
