A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-08-01 / 8. szám
12 A tudósok évezredek óta fejcsóválva nézik azt a titokzatos átalakulást, azt a négyszeres életet, amin a hernyók átmennek, de nem sokat értenek belőle. Milyen érdekesen húzódik s tágul mozgás közben egy hernyó! Alakja, hosszúsága, kiterjedése folyton más és más. Ez a csöpp teremtmény valóságos remekmű. Mert hol az a mérnök - még "A jövőszázadregényé'-bensem lehetne szerepeltetni - aki olyan házat épít, amelyet a gőzfűtő testeivel, vízvezetéki s gázcsöveivel, villanydrótjaival, liftjeivel, ajtóival, ablakaival együtt akármelyik pillanatban minden zaj s erőlködés nélkül összehúzhatok vagy tágíthatok s az ablak, az ajtó, a szoba, a függöny s az ablaküveg mind-mind nyúlik és húzódik és nincs törés, nincs szakadás, nincs eldugulás, nincs kifolyás. .. És a hernyónál mindez megvan! Az állandó rövidülések s hosszabbodások közt levegőnek és vérnek megszakítás nélkül kell száz meg száz edényen átömlenie. Amint egyet fordul, néhány légzőcsöve bezárul az egyik oldalon, de kinyílik a másikon, mert különben megfulladna. A következő pillanatban már másoknak kell zárulniuk s más oknak kinyílniuk. Tudjátok mennyi izomra van ehhez szüksége? Mennyi izma van az embernek? - Kétszáznyolcvan! Hát a fűzfahernyónak nyolcezer pár! Azaz olyan a hernyó, mint egy hajóóriás, amelynek minden megmozdulásához 8 ezer gépész és matróz kell. Es mégis, ugye mily csendesen, nesztelenül húzódik tovább. Persze neki fogalma sincs az ő 8 ezer izompárjáról ! De ha ő nem tud róla,Valaki csak van,aki ellátta őt azokkal! Ez már a második élete. Az első abban a tojásban volt, amelyikből kikelt a hernyó. Egyszer aztán sarokba húzódik, múmiát pólyáz magából s étien, szomjan, mozdulatlanul, látszólag élettelenül éli harmadik, báb életét. A bábból azután kibújik egy új élőlény; tarka pillangó, cserebogár, stb. Ez már a negyedik élete! Amikor például a hőscincér előbújik a tölgyfából, azaz mikor Isten munkája a termeszeiben
