A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-08-01 / 8. szám
9 Szent István Nyugaton Talán szakszerűtlennek tűnik, ha párhuzamba állítunk két történelmi valóságot; az első magyar király tájékozódását Nyugat felé és a magyar nép ugyancsak Nyugat felé irányuló'áramlását napjainkban. Mindkettőt ugyanis csak saját korának összefüggésében lehet helyesen értelmezni. De itt nincs más célunk, mint rámutatni érdekes megfelelésekre és elgondolkodni meglepően hasonló szempontokon. Mint ahogy egyesek a legjobb megoldásnak tartják a "jobboldalhoz" tartozni, de "balosán" gondolkozni, úgy látszik a magyarságot valami hasonló szerepbe állította sorsa Kelet és Nyugat értelmében. Kétségtelen, hogy Szent István szabadon, személyes megfontolások alapján, sőt a kézenfekvőbb megoldással szemben döntött a Nyugat felé irányuló tájékozódás mellett. Hasonlóan világos, hogy a magyar nép többsége ma szintén sok ellentétes érvvel és könnyebb lehetőséggel szemben néz és vágyódik Nyugat felé. Vannak utazásra kiéhezett magyarok, akik (mivel csak háromévente kapnak engedélyt nyugati túrára) két év nyarát keleti országokban töltött vakációval ütik agyon" és várják közben a harmadik, az "igazi" utazás lehetőségét, mint a gyermek, aki az ebéd két fogását úgy eszi, hogy közben állandóan az étkezést bezáró tortára gondol. Mit keresett István király és mit keres ezer év után népe Nyugaton? A kereszténység felvétele volt-e az igazi indítóok az első döntésben,
