A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-08-01 / 8. szám
7 detjük, hogy Krisztus feltámadt halottaiból, hogyan állíthatják néhá- nyan közületek, hogy nincs föltámadás? Ha nincs föltámadás, akkor Krisztus sem támadt föl. Ha pedig Krisztus nem támadt föl, hiábavaló a mi igehirdetésünk, s hiábavaló a ti hitetek. Sőt még Isten hamis tanúinak is bizonyulunk... Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, szánalomra méltóbbak vagyunk minden embernél. Ám Krisztus föltámadt halottaiból, mint a holtak zsengéje.. (lKor. 15.) Krisztus győzelme a bűn és a halál felett tehát hitünk alapja és reménységünk támasza. Ez örömünk forrása is. Az öröm annak a jele, hogy az élet sikerült, tért hódított, diadalmaskodott. E bergsoni megfogalmazásból indul ki P. Huby, amikor a Filippiekhez írt levél 4. fejezetének szavait magyarázza: - Örvendjetek az Úrban szüntelen! ... - A keresztény öröm, - írja P. Huby - a fénynek megnyílt és a kegyelemnek kitárult lélek ragyogása, kibontakozása... Ha a keresztény örül, ez annak a jele, hogy a hit és a remény diadalmaskodott benne am áll asz tó kétely és a csüggesztő pesszimizmus fölött; az isteni élet növekszik és ez a belső növekedés az ember külsején is meg akar nyilatkozni abban az alázatos és vidám büszkeségben, mely Isten mellett tesz tanúságot és dicsőíti őt. Az öröm, mely Chesterton szavai szerint "a keresztény ember óriási titka", a fejlődésben lévő lelki élet természetes gyümölcse... A keresztény öröm tehát a lelki növekedés gyümölcse. Nem érzéki eredetű, nem hangulatkérdése, nem azonosítható a gyönyörrel, vagy azzal az érzéki természetű "ferveur"-rel, elevenséggel, amelyet pl. egy Gide hirdet. Annak az isteni életnek kivirágzása ez, amelyet a feltámadt Krisztus lelke bontakoztat ki bennünk a hit, a remény és a szeretet hármas-egy aktusában. Krisztus evangéliuma örömhír és az örömet az ő áldozata szerezte meg nekünk. Szent Lukács evangélista különösképpen kihangsúlyozza, hogy Jézusnak, az Üdvözítőnek eljövetele örömet hoz az emberiségnek. Sokan örülnek születésekor; amikor Mária Erzsébethez látogat, az Előfutár megremeg örömében anyja méhében; Mária Magnificat-jaörömének; Jézus születésekor angyalok hirdetik a nagy örömet mindennépnek. Jézussal elérkezik az Isten országa. Keresztelő Sz. Jánost elragadja a Jegyes hangja; a tanítványoknak most nem kell szom őrködniük és böjtölniük, mert velük van a Jegyes; még az üldöztetés is örömet jelent Jézus tanítványainak. A tanítvány okmegosztják az Üdvözítő örömét abűnösök megtérése miatt; ajó Pásztorral együtt örvendeznek az elveszett bárány megtalálásakor. Jézus maga örömtől ujjong, hogy az Atya kinyilatkoztatja kettőjük titkát a