A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
31 Az egyház Jézus kijelentéseire hivatkozik, amikor tiltja a válást. Az evangél iumok négy hel yen szólnak a válsáról. Két egyéni eset megoldását kérdezik Jézustól: I. egy férfi hűtlen feleségét készül elbocsátani (Máté 5,32)/ 2. egy könnyelmű, önző férfi keres válóokot (Máté 19,3). Jézus két egyéni eset megoldását adja és nem hoz ál falános érvényű válástilalmat. Mi is olvastuk a válásról szóló négy evangéliumi helyet (Mt. 5, 32; Mt. 19,1-9; Mk. 10,1-12; Lk. 16,18), és úgy találtuk, hogy nemcsak két egyéni eset megoldását, hanem Jézus alapvető állásfoglalását tartalmazza. Jézus a leghatározottabban tanítja a házasság felbonthatatlansá- gát. Kivételt nem ismerő kötelezettség volt-e ez szemében? Máté 5. fej. 32. verse ugyanis említ kivételt: - "aki elbocsátja feleségét, - a paráznaság esetét kivéve - okotadneki a házasságt »résre1! Kevésbé világos, hogy mit ért paráznaságon és ki az, aki az . elköveti. Parázna a hűtlen jegyes, aházasságtörő fél, vagy a vadhá;asságban élő. Azonkívül, Máté evangélium a görögül íródott, márpedi y a görög nyelv asszony szava jelenthet nőt, jelenthet feleséget. Ezek szerint a szöveg értelme négyféle lehet: 1. aki elküldi asszonyát, okot ad neki a házasságtörésre, - nem beszélve most a hűtlen jegyes esetéről; 2. aki elküldi asszonyát, okot ad neki a házasságtörésre, - nem beszélve most a törvém télén együttélés esetéről; 3. ha törvényes feleséget házasságtörés miatt bocsátja el férje, aférj nem tehető felelőssé az asszony további viselkedéséért; egyes görögül, keleti szentatyák ezt úgy értették, hogy a házasságtörés elég ok a házassági kötelés felbontására; 4. de akkor miért folytatódik így az idézett szöveg: - "aki pedig elbocsátott nőt vesz el, házasságot tör"? A teljes szövegnek csak úgy van értelme, ha a házassági kötelék az elbocsátás után is fennáll. Az egy mondat négyféleképpen érthető. VaELLENVETÉS: VÁLASZUNK:
