A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

27

Mintegy idegen elemnek tekintik a biblikus gondolatvilágban. És mégis nem volt-e gondviselésszerű, hogy ez így történt. Tudnánk-e protestánsok és katolikusok úgy lenni keresztények, enélküla befolyás nélkül, ahogy most vagyunk? A dialógus kitágította a primitív vallás egyéni bezártságát a mai Nyugat jellegzetes kultúrájának kialakulása felé.

Foglaljukössze: történelmi szükségszerűséggel fejeződött ki a hívő emberekközött ahit, a hitvallás, a hitvita és a dialógus formájában már a kereszténység gyermekkorában. A hit kifejezésének ezek az alapformái egymást tételezik fel. Hitvallás hitvita nélkül meddő maradna. Hitvita dialógus nélkül megosztana. De fordítva is. Dialógus nem lehetséges akkor, ha ellentétes nézeteink nem néznek néha farkasszemet egymással. És hitvitánk szócséplés maradna, ha nem lenne mögötte az egyéni hitvallás bensőséges meggyőződése. Ez a gondolat vezet harmadik és utolsó tételünkhöz.

Ha tényleg a hitvallás, hitvita és dialógus a keresztények

egymás közötti érintkezésében szükségszerűen feltételezi egymást, akkor ezeknek az alapformáknak segítségével talán köny- nyebben tudunk válaszolni a fájó kérdésekre: - hogy történhetett meg, hogy a kereszténység ilyen végzetesen darabokra szakadt? - Azt hiszem a felelet: felborult a három alapforma közötti egyensúly. A hitvallás csak a hitvita meddő labirintusáig ért el és nem fejlődött igazi dialógussá. Hitünknek szigorú értelemben vett tételei, dogmái és a teológusok elméletei között elmosódott az éles határ. A teológusok elméleteiket hittétel, dogma rangjára akarták emelni és ellenfeleiket egyszerűen eretneknek bélyegezték. Nem tagadjuk, bizonyos elméletek meghamisítják hitünknek alapdogmáit. De az elmélet nem dogJÖAKARAT

„Nincs gazdagabb felajánlás Istennek a jóakaratnál. A jóakarat pedig abban áll, ha embertársunk baja annyira megrendít, mint a magunké; ha felebarátunk boldogulását éppúgy kívánjuk, mint ahogy a magunkét megbecsüljük; ha barátunkat nem a világ, hanem Isten kedvéért szeretjük; ha az ellenséget szeretettel elviseljük; ha nem teszed másnak, amit magad sem akarsz elszenvedni; ha nem tagadod meg mástól, aminek megadását magad számára is jogosan megkívánod; ha felebarátod szükségén nem csa/k erődhöz képest igyekezel segíteni, hanem erődön túl is haisznára akarsz lenni."

LELKI MÉLYSÉG

„A Lélek ajándéka, hogy a neki alávető lelket mindenekelőtt az okosságban, mértékletességben, eröslelküségben, igazságosságban alakítja; ugyancsak kioktatja az egyes kísértésekről, s mérsékli a hét erénnyel. A dőreség ellen a bölcsessége:, a tompultság ellen az értelmet, a meggondolatlanság ellen a tanácsot, a félelem ellen az erősséget, a tudatlanság ellen a tudást, a keményszívűség elten a jámborságot, a kevélység ellen az istenfélelmet adja.”