A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
35 dünk fel a szomorú valóságra; szeretetünk nem elégséges. Vagy mikor vizsgáltuk felül szeretetünket ebben a tükörben? "A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, Nem kérkedik, nem gőgösködik, - Nem tapintatlan, nem keresi a magáét, - Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója, - Nem örül a gonoszságnak, - De együtt örül az igazsággal. - Mindent eltűr, mindent elhisz, -mindent remél, mindent elvisel. - A szeretet soha el nem múlik". ( 1 Kor. 13, 4-8). Nem is vesszük legtöbbször észre, hogy hányszorvétkezünka szeretet ellen türelmetlenséggel, kisebb-nagyobb "gonoszsággal", féltékenységgel, kérkedéssel, gőgösködéssel, tapintatlansággal, magunk érdekének keresésével, haraggal, a hibák hánytorgatásával. Hányszor örültünk a gonoszság győzelmének és szomorkodtunk az igazság érvényesülése miatt. Talán még ma sem akarunk "mindent" eltűrni, elhinni, remélni és elviselni... Hányszor szűnt már meg szeretetünk! Egyesek, - sokak iránt. Néha szinte egészen! Ez a vérszegény szeretet még csak nem is érdemes a szeretet nevére. Ez csak árnyéka a keresztény világhódító szeretetnek. Csak arra jó, hogy mielőbb túlnőjünk magunkon és szomjúhozzuk az igazit, az erőset, a győzelmeset, az állandót, az örökkévalóságba nyúló istenit. Azt, amely már itt a földön is boldogít és az égben Istennel egyesít, amelyről érezzük, hogy önmagunk fölé emel, erősít, átváltoztat, erőbe öltöztet. Ezt a szeretetet keressük. Ez a szeretet a mi üdvösségünk, de a világé is. zj , - , u , - , . , ... 8- A I el kiél et felHa megkérdezhetnénk minden to- ^ kéletességre törekvő lelket, hogy mibenlátják a tökéletességet, miért áldoznak gyakran, miért választottak lelki vezetőt, nagyon változatos választ kapnánk. - Sokan azonban nem is tudnának mit mondani. Néhánynak egyenesen siralmas, silány volna az indítóoka. Aránylag kevesen találnák el a lényeget. Még kevesebben fogják meg úgy a dolgot, hogy valóban Krisztusba öltöznek és Ót sugározzák a szeretetben. A lelkiélet célja nem kevesebb, mint megvalósítani az Úr Jézus életét bennünk. Ha ezt most nem részletezzük, hanem egy gondolatban akarjuk kifejezni, akkor a ke re s z tény tökéletességet a szeretet ki- teljesülésében kell látnunk, mert Isten a szeretet, Jézus a kö
