A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-05-01 / 5. szám

38

Isten azt akarj a kinyilatkoztatni, ami az emberek üdvösségére vonatkozik. (Ugyanezt az elvet hangsúlyozza majd, szintén Szent Ágostonra hivatkozva, XIII. Leó "Providentissimus" kezdetű encik- likája!) Miután két hosszú részt idézett Szent Ágoston említett munkájából, Galilei így folytatja: - Mindebből szükségképpenkövetkezik, hogy a Szentlélek nem akarja nekünk azt tanítani, hogy az ég mozog, vagy hogy mozdulatlan; hogy gömbalakú vagy lapos; sem azt, ami ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos, így pl. azt, hogy a Föld vagy a Nap mozog-e, vagy mozdulatlan-e. A Szentlélek azért nem ad tanítást ezekről a dolgokról, mert egyszerűen más a célja a szentírásnak; az üdvösségünkre vonatkozik a kinyilatkoztatás. így tehát nem lehet azt állítani, hogy a Föld és Nap mozgására, ill. mozdulatlanságára vonatkozó két állítás közül az egyiket hinnünk kell, a másik pedig téves. Ha egy állítás nem a lélek üdvére vonatkozik, hogyan lehet eretnekségnek venni azt?

__ Megemlítem itt egy .magasrangú

egyházi személyiségnek kijelentését; - a Szentlélek azt akarja nekünk tanítani, hogyan mehetünk az égbe és nem azt, hogy hogyan mozog az ég...

A viták tárgya főleg a híres Józsue-idézet volt (Józsue könyve 10, 10-14). Miután az általános exegétikai elveket hosszasan kifejtette, Galilei erre a nehézségre tér ki; - Végül pedig meg kell mutatnom, - írja - hogy Józsue könyvének verseit helyesen lehet értelmezni anélkül, hogy meghamisítanánk a szavak közvetlen jelentését. Miként lehetséges az, hogy a Nap, engedelmeskedve Józsue parancsának, megállhatott, és ugyanakkor az idő előrehaladt?... Majd pedig Galilei "argumentum ad hominem" formájában kimutatja a Ptolome- uszi rendszer védelmezőinek, hogy érvelésükkel egyáltalán nem magyarázzák meg a napcsodát. Egy bizonyos irónia van szavaiban. Nem részletezzük Galilei érvelését. De meg kell jegyeznünk, hogy ő még nem ismerte az "irodalmi műfajok" elméletét. A mai exegézis számára nem okoznaknehézséget Józsue könyvének versei, vagy a szentírás más könyveinek hasonló kitételei. Ahogy Pierre Grelot, apári- zsi InstitutCatholi^ue szentírástanára írja (La Bible, Parole de Dieu, p. 129) ; - Józsue 10, 12-13 megőrizett egy töredéket egy epikus költeményből, amelyet az elbeszélő felhasznált a Gabaon-i csatafelidézésénél; a napcsoda elbeszélése is ehhez a műfajhoz tartozik... Galilei a napcsoda magyarázatánál egy bizonyoskohkordizmust követ; azt mutatja ki, hogy a Kopernikuszi rendszer jobbanösszeegyeztet- hető a szentírással, mint a Ptolemeuszi rendszer. Levelének ez az utolsó szakasza ma már elavultnak tűnik. De nagyon is moderna levél általános tanítása a tudomány autonómiájáról és az az alapvető szempont, hogy a szentírás üdvösségünkkel kapcsolatban ad tanítást