A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

1 az öreg lent dolgozott, a feljebb dolgozók vagy ráköptek kőm íves­sipkájára, vagy egy fél dinnye-héjat dobtak a fejére; - Hej, Pistabá- csi, ez is odafentről jött, ni! Persze ezt is csak azért merték megtenni a mesterrel, mert is- mertékhumoros jóságát és tudták, hogy semmi nagyobb következmé­nye nem lesz a dolognak, legfeljebb egy haragos komondor-szerű morgás, mely nemsokára nevetésbe csap át. Felesége annál többet méltatlankodott faluzásai közben az ilyen durvaságok ellen, mert eb­ben megbecsült élettársa tekintélyének megcsorbítását vélte látni. De az öreg nála is Jóbra hivatkozott, akivel ugyanígy cselekedtek bará­tai. Sőt az öreg azzal is vigasztalta magát, hogy neki jobb sora van még Jóbnál is, mert azt még a hitvestársa is kicsúfolta. De nem az ő Esztije! Az nem! Történt azonban valami, ami véget vetett ennek a dévaj, pajkos tréfálkozásnak. Olyannyira, hogy attól fogva nemcsak téglából alko­tott teljesítményét ismerték el, hanem nagy hitét a Gondviselésben is. Szeszgyárat építettek a majorban. Nagy magas épületnekkészült. Már bizony jó a tető felé jártak a falak húzásában. Az állványok is fránya magasan voltak. Sőt az állványzat legvégső szakasza úgyneve­zett lebegő emelet volt. Kötél-hurkokra ágyazott nehéz tölgyfa-pal­lók. Ezeken állt a maiteres láda, a téglacsomók és csigán húzták fel az anyagot és más szükséges miegymást... Éppen ebédszünet volt. Ott ültek a munkások a fal tövében, mert meleg nap volt, jól esett a kis árnyékos hely. Kulcsár Bácsi is elő­vette a tarisznyát. Mit készített vaj on az Eszti? Fogára való volt. Fi­nom főtt kolbász, kemény tojással meg zöld paprikával, nomegfris- sen sült jó házi kenyérrel. Az öreg szépen térdére terítette a fehér kendőt, kirakosgatta rá az elemózsiát. Nagy szakértelemmel hámoz- gatta a főtt tojásokat. Közben persze terefere is volt és Kulcsár uram beszélgetés közben elfordította fejét szomszédja felé, aki épp valami nagyon érdekeset mesélt. És bizony nem vette észre, hogy közben egy sunyi kuvasz is odasompolygott és elkapta az illatos kolbászt s már rohant is vele. Nos, lett erre kacagás, mert többen már előre látták mi készül, de nem figyelmeztették.- No Pista bácsi, ezt is odafentről kűdték, mi??? - gúnyolódtak vele. Az öreg pedig, hogy miért, miért nem, de felugrott és űzőbe vette a tolvaj kuvaszt. Hiszen úgysem ette volna meg a kutya szájá­ból kivett kolbászt, mely közben a föld elemeivel is megfűszereződ­hetett... 14

Next

/
Thumbnails
Contents