A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-03-01 / 3. szám
5 Kővári Károly, S.J. MIÉRT MÉM? Tegyük fel magunknak időnként a kérdést: "Miért nem áldozunk gyakran? A reá adott válasz mutathatja, minek vagyunk még híján vallási életünkben. Hasznos néha megkérdeznünk magunkat: - Miért nem gyakorolunk valamilyenerényt, pl. Miért nem imádkozunk? - Miért nem fordítunk több időt, vagy pénzt mások megsegítésére? Miért nem támogatjuk jobban az egyházközséget, vagy a missziókat? Miért nem olvasunk el néhány jó könyvet vallásunkról? - Miért nem fizetünk elő egy jó katolikus folyóiratra?, stb. - Ha őszintén megválaszolunk rájuk, felfedezhetjük lelki életünk hiányosságait, s ezeknek pótlásával sokat haladhatunk előre a tökéletességben. Tegyük fel m a m agunknak így a kérdést: - Miért nem áldozom gyakran? Erre lehet jó indítóokunk, de lehet rossz is. Az sincs kizárva, hogy egyszerűen nincs módunk rá, s akkor se rossznak, sejónaknem mondható az ok, amely visszatart tőle Mindennapos áldozás. Főleg a mindennapos áldozás elmulasztására lehet j ó indí tóokunk. Nagy tévedés azt hinni, hogy Istennek tetsző annak az embernek a vallásossága, aki családját, vagy kö te le s s égé t elhanyagolva, vagy egészségét súlyosan veszélyeztetve vesz részt mindennap a szentmisén, csakhogy áldozhassák. Vannak fontosabb feladataink is, mint ez az önkéntes vallásgyákorlat, és elsősorban azokat kell teljesítenünk. Sokanazonbanmegtehetnék, hogy naponta áldozzanak, mégafér- fiak is. Mielőtt munkába mennek, részt vehetnének egy korai szentmisén, vagy legalább az áldozás idejére betérhetnének a templomba. Pusztán csak félórávalkorábbankellene felkelniük emiatt. Vannak sokan, aki ezt meg is teszik. Egy nagy newyorki templomban, a Manhattan délicsücskébenna- ponta két-három szentmisét tartanak dél tájban, hogy kielégítsék
