A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-02-01 / 2. szám
38 és az általa alapított kolozsvári kollégiumot is az új rend tagjaira bízta. A vallási viták és harcok állandó kísérője az a kérdés, hogy a katolikus hit védelmében vitézkedő rend működjék vagy ne működjék, apostoli munkájukat a hatóságok tűrjék, vagy üldözzék. A medgyesi gyűlés pl. kiutasítja a jezsuitákat, a gyulafehérvári ismét befogadj a. Magyarországon Draskovics György bíboros, győri püspök buz- gólkodására Zniováralján és Vágsellyéntelepednek meg apáterek, de a Bocskay felkelés és a bécsi béke a magyar házaknak is véget vet. Forgách Ferenc bíboros, esztergomi érsek fáradozásaira sikerült újra megnyitni a nagyszombati kollégiumot, ezt fejleszti 1635-ben egyetemmé Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek, aki maga is a Társaság rendi kiképzésének minden fokán végigment és aki mindvégig jezsuitának tekintette magát. A királyi Magyarországon eleinte lassabban, a 17. század utolsó negyedében gyors egymásutánban létesültek az új rendházak, számuk 1700-ban meghaladja a 36-ot. A 18. században már 52 rendházban dolgoznak a jezsuita páterek. A rend összesen42középiskolát tart fenn, de Nagyszombatban, Kassán, Kolozsvárt, Budán, Egerben, Győrött, Zágrábban egyúttal főiskolai tanítás is folyik. A házak működését megakasztották a Bethlen-, Rákóczi György-, Thököly-, II. Rákóczi Ferenc-féle felkelések, de a sok járvány is, ugyanis sok jezsuita fizetett életével azért, hogy a súlyos betegeket gondozta. 1711. után nyugodtabban folyik a rend munkája. 1767-ben 1013 volt az országban működő rendtagok száma. Az 1687-iki 20. törvénycikk a rendet Magyarországon és kapcsolt részein bevettnek és állandósítottnak minősítette, majd egy 1715-i törvény a rend két tagját az országgyűlésbe is meghívta. Erdélyben 1744-ben a szebeni országgyűlés mondja ki a Jézustársaság honosítását. Amikor 1773-ban XIV. Kelemen pápa a Bourbon udvarok nyomására a Társaságot feloszlatta, a páterek egyházmegyei szolgálatba léptek és mint világipapok végezték tovább apostoli, vagy tudományos munkájukat. A rend birtokaiból létesítették az ún. Tanulmányi Alapot. A Társaság visszaállítása után a jezsuiták 1853-ban telepedtek meg újra magyar földön. Az új Társaság első rendháza ismét Nagyszombatban nyílt meg. 1909-ben a magyar rendházak önálló rendtartománnyá fejlődtek. A jezsuiták kalocsai gimnáziuma az ország legszínvonalasabb középiskolái közétartozott a századfordulón. A tízes évek elején Zichy Gyula pécsi püspök, későbbi kalocsai érsek tette lehetővé a rend másik gimnáziumának és konviktusának, apécsiPius- kollégiumnak a megnyitását. A Budapest VIII. kerület, Mária utcai rezidencia atyái a Jézus Szíve templomban apostolkodtak. A húszas évek végén nyílt meg Zugligetben a Manréza lelkigyakorlatos ház és
