A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-02-01 / 2. szám
36 MISSZIÓS IMASZÁNDÉK a nemkeresztény A II. Vatikáni Zsinat óta egy új szóval gyarapodott a szótárunk; "dialógus". XXIII. János pápa gyakran használta és VI. Pál pápa is szereti használni ezt a szót. Az eredetileg görög szónak a jelentése "párbeszéd". De a mi e- setünkben a "dialógus", természetesen, nem színpadi értelemben vett "párbeszédet", vagypá- ros jelenetet jelent, hanem különböző vallási felfogáson lévő egyének baráti eszmecseréjét, hogy egymás vallását és érzelemvilágát kölcsönösen megismerj ék. Az effajta "dialógus" sok papnak és világi katolikusnak mint valami soha nem hallott újdonság tűnik fel és nem tudnak megbarátkozni vele, Pedig legtöbbünknek be kell vallanunk, hogy vagy igen keveset, vagy semmit sem tudunk más vallásokon lévő, főleg nemkeresztény embertársaink hitéről, gondolkozásáról, életmódjáról. Éppen ezért legtöbbünknek semmiféle gyakorlati tapasztalata nincs arról sem, hogy hogyanlehet embertársainkkalvallási kérdéseket megtárgyalnunk, vagy az élet nagy kérdéseit barátságosan megvitatnunk. Ugyanez áll nem-keresztény embertársainkról is. Ezek közé kell számítanunk a ma eléggé divatos "ateistákat", vagy "agnosztikusokat" is, akik vagy tagadnak minden vallást, vagy legalább azt hirdetik, hogy a vallásos kérdések terén nem lehetnek biztos ismereteink. Nyilvánvaló, hogy nekünk is, nem-keresztény és hitetlen embertársainknak is még igen nagy mértékben kell kifejlesztenünk a "dialógushoz" föltétlenül megkívánt két erényt; a türelmes megértést és az igazság megismerésének őszinte vágyát. E nélkül a két erény nélkül senki el nem juthatlstenmegismerésére, se mást el nem vezethet erre a végtelenül fontos megismerésre. Éppen ennek tudatában kér minket Szentségek Atyánk, hogy ebben a hónapban im ádkozzunk azért a nagy kegyelem ért, hogy "az igazság szeretete küszöbölje ki azokat a nehézségeket, a melye ka nem-keresztény népekkel való eszmecserét hátrál tátják”.