A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-12-01 / 12. szám

44 szépen növekedtek számban és jelentőségben. Egyre több szerzetes érkezett, akik központokat, iskolákat alapítottak és a katolikusokat összetartották. Az 1700-as évek elején a katolikusok száma már 65000-re nö­vekedett. Mind franciák voltak és mind a három eredeti francia gyarmatvidéken éltek. Lelki gondozásukat 88 plébánián kb. 200 pap látta el. Ugyanitt hat női szerzetesrend is működött. A francia király azonban nem volt képes megvédeni a gyarmato­sított Kanadáját az angolokkal szemben. Egyre több területet vesz­tett. Az 1713-as Utrecht-i egyezmény alapján a franciák átengedték az egész Hudson-öböl vidékét, Newfoundlandot és Akádiát az angolok­nak, majd 1763-ban a párizsi egyezmény alapján, Anglia megkapta egész Kanadát két kis sziget, St. Pierre és Miguelon kivételével, így a francia katolikus települők is mind angol uralom alá kerültek, amely a katolikusokkal szemben nyíltan ellenséges volt. Csak annyi vallásszabadságot élveztek, amennyit az angol törvények megenged­tek. Rómával minden kapcsolat, még a levelezés is, törvényellenes és szigorúbüntetéssel járó kihágás volt. Minden hivatalos beosztás­ban lévő katolikustól megkövetelték, hogy hitét megtagadja. Ha ezt nem tette meg, hivatalában nem maradhatott. Ez a nehéz helyzet nem tartott sokáig. 1774-ben, az ún. Quebec Act következtében a helyzet lényegesen megváltozott. Minden kana­dai visszanyerte személyi és vallási szabadságát. A katolikusok is­mét vállalhattak állami beosztást anélkül, hogy hitük megtagadását követelték volna tőlük. A Quebec Act csupán egy hűségeskü letételét kívánta meg az állami hivatalnokoktól. Ez az enyhülés nem annyira az angol megértés, mint inkább a francia települők számban és politikai befolyásban való növekvésének következménye volt. Az 1800-as évek kezdetén már félmillió katoli­kust találunk Kanadában és számuk gyorsan emelkedett. 1867-ben megalakult a kanadai konfederáció; hivatalosan; Domi­nion of Canada. Az akkori Kanada magában foglalta Ontáriot, Que- becet, NewBrunswicketésNovaScotiát. Ottawa lett abirodalom fő­városa. A mai Kanada többi provinciája az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején csatlakozott a konfederációhoz. Ma Kanadának 10 provinciája van. 1931-ben a Westminsteri egyezmény alapján, Ka­nada teljesen független lett Angliától. Kanada kétnyelvű állam. Angol és francia a hivatalos nyelv. Azonban gyakorlatilag a jóval nagyobb többségben lévő angol nyelvű

Next

/
Thumbnails
Contents