A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-12-01 / 12. szám
41 A buddhizmus főleg a shinto vallás személytelen voltát egészítette ki képeivel és vallás-regéivel. Bölcseleté is jó szolgálatot tett a vallásrendszer megszervezésében. Az erkölcsi tanokat pedig főleg a konfucianizmus szolgáltatta. A 13. századtól kezdve megkezdődtek Japánban a shinto vallás megtisztítására irányuló törekvések. Csak a 18. és 19. században értek el nagy eredményt, főleg három hittudós munkája következtében. Ezek igyekeztek kideríteni a shinto vallás ősi elemeit, és támadtak mindent, ami indiai, vagy kínai eredetű volt vallásukban. Amit pedig eltávolítani nem tudtak, arról igyekeztek kimutatni, hogy a shinto vallásban gyökerezik, annak ága, kivirágzása csupán. A hittudósok tanulmányozták a katolikus vallást is és egyes tanait felhasználták saját vallásuk formálásában. így főleg a teremtés és a túlvilág! élet katolikus tanai voltak hatással a shinto vallás további alakításában. Mivel az uralkodó ház isteni eredetét hirdették, és rendületlenül bíztak abban, hogy isteneik győzedelmesekké teszik őket minden háborúban, érthető, hogy az 1945-ös háborús vereség súlyos csapást mért a japánokhitére is. 1946. újévjén az uralkodó ezt a nyilatkozatot tette:- Minket mindig a kölcsönös bizalom és szeretet kötött össze népünkkel. Ezek alapja nem pusztán legenda, vagy vallásrege. Nem függ attól a hamis elgondolástól, hogy az uralkodó isteni és hogy a japán nép minden más népfajnál kiválóbb és a világ uralkodójává kell hogy legyen... Néhány héttel ezelőtt az uralkodó eltörölte a shinto állam-vallás jellegét és a vallással kapcsolatos tévedéseknek tulajdonította, hogy Japán belesodródott ebbe a tragikus végű háborúba. Az 1945-ös események azonbannem rázták meg annyira az országot, mint ahogy egyesek várták. A kezdeti vallási kiábrándulás után a nép lassan ismét visszatért a régi hagyományokhoz és még az állam is úgy érezte, továbbra is támogatnia kell a shinto vallást. Egész sereg shinto vallásfelekezet keletkezett, ami azelőttnem volt általános jelenség. A háborúban elpusztult templomokat is újjáépítették és évről-évre szaporodott a hívek száma. Azt is természetesnek veszik, ha valaki egyszerre több vallásfelekezethez is tartozik, pl. shintoista és buddhista is egyúttal. Abuddhizmus általában az élet komolyabb és komorabb megnyilvánulásaival áll kapcsolatban, míg a shinto a vidámságot képviseli. Azért a házasságokat rendszerint shinto szertartással kötik, míg a temetéseknél a buddhistákat részesítik előnyben. Az örök életre vonatkozóan is job- bankedvelik a shintoizmus felfogását, minta buddhisták tanait a megsemmisülésről. Az evilági boldogságra és jólétre vonatkozó imák is
