A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-11-01 / 11. szám

P. Király István, S.J.

45

Síiojs a©&g§&©®2£

1965. december 8-án véget ért századunk legnagyobb vallásos eseménye a II. Vatikáni zsinat. Tévednénk,azonban, ha azt hinnénk, hogy a zsinati munka befejeződött azáltal, hogy a tárgyalások eredményét 16 dokumentumban összefoglalták, jóváhagyták és kihirdették. A zsinati határozatok holt betűk maradnak, ha nem kezdődik el azok végrehajtása, vagyis az egyház belső reformja, és a kívülállókkal való viszonyának megjavítása. A végrehajtás munkájában az egyház minden tagjának részt kell vennie. Az első lépés az, ha megismerjük a zsinat vezető eszméjét, és alapvető tanítását, melyet az egyházról szóló konstitucióban fejtett ki.

Mi is az egyház, miért valljuk, hogy hiszünk az egyházban? - Erre a kérdésre adott ünnepélyes választazsi- nat. Ennek ellenére még ma is gyakran találkozunk a hívek körében is olyanokkal, akik azt hiszik, hogy az egyház elsősorban a pápát, püspököket, papokat, apácákat jelenti. Azt gondolják, hogy a világi hívekcsakolyanmásodrendű, külső tagok, vendégek, akik ha nincsenek megelégedve püspökeikkel, papjaikkal, nyugodtan ott is hagyha- ják az egyházat, vagy mellőzhetik, távol tarthatják magukat tőle.

Hamegakarjuk érteni az egyház titkát és a mi szerepünket az egyházban, akkor nem szabad ellenségeink, vagy a kívülállók példáját követni és csak kívülről figyelni az egyház életét, ahogy az újságírók teszik. Akik csak kívülről nézik, hamis képet alkotnak róla; azok nem látnak mást, mint egy szervezetet,intézményeket, épületeket, vatikáni palotákat, hivatalokat, vasárnapi miséket, színes ruhákat, nemzetközi kongresszusokat, és különös szertartásokat.

Azok is hamis képet alkotnak az egyházról, akik áruházi vevők módjára élnek benne. Az áruházak látogatóit nem tartja össze semmiféle kapcsolat egymással és az áruházzal. A vevő odamegy vásárolni, ahova akar, ahol kedvére való portékát talál. Nem lehet hűtlenséggel vádolni azokat a vevőket, akik egyre ritkábban járnak egy bizonyos üzletbe, és végül ott is hagyják, mert másutt nekik jobban tetsző árut találtak. A kereskedelem nem a hűségen alapul, hanem az érdekek kilégítésén és a hasznon. A kereskedő és a vevő egyaránt saját hasznát keresi. Sok megkeresztelt ember úgy viselkedik, mintha