A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-11-01 / 11. szám
7 lyosan", az "Úrvacsora" és a "Csend" három variáció egy témára; Isten hallgat. Ez a központi problém a vonul végig mindhárom alkotáson. Hallgassuk csak, miként vall művéről maga a filmrendező] - A "Tükör által homályosan" világosan felveti a problémát. Itt a lényeg, a film Credo-ja ez; Isten Szeretet és a Szeretet Isten. Vagyis] Isten létét a szeretet effektiv létezése bizonyítja] a szeretet mint igazi valóság az emberek világában. Ezután a nehéz probléma az volt, hogy újra fogalmazzam az egész kérdést az 'Úrvacsorában" és ösz- szezúzzam azt az istenfogalmat, amely csak amolyan kényelmes megoldásra szolgáik Most szeretnék eljutni valami szélesebb, világosabb, tisztább istenfogalomhoz... "Az Úrvacsora" valamiképp számvetés. Itt leszámolok a papa-istennel, az autoszuggesztióistenével, a bizalomkeltő istennel. Az igazi dráma nem a főhős Tomas sorsában keresendő, hanem Mártánál, aki már nem hisz. <5, a hitetlen hordja magában az új Istenfogalom csíráit] magában hordja a- zokat az életlehetőségeket, amelyeket lassanként Tomasnak is közvetít ... Sokkal kevesebb van belőlem Tomasban, mintsem képzelik. Valójában csak egy dolog közös mindkettőnknél] az a törekvés, hogy leromboljuk az ősi istenfogaim at] meg az, hogy megsejtjük az újat, amelyet sokkal nehezebb megragadni, kifejezni, leírni... Az egész film tulajdonképpen utazás egyik templomtól a másikig] egyik istenfogalomtól a másikig. Amikor megtaláltam ezt az alapvető gondolatot, minden magától elrendeződött. Az a pokoli autóút a novemberi hóban... Alelkész útján minden stációvá változott. Az első állomás: amikor Jonas holttestének elszállításánál jelen van, jóllehet maga is rettenetesen beteg, lázas. Második állomás] - az iskolaterem jelenete. A harmadik: - amikor az öngyilkos halász feleségének tudtára adja a tragikus hírt... A ,vTükör által homályosan" beteges víziójaután az 'Úrvacsora" éleslátó bizonyossága csak fokozza a kétségbeesés hangját. Mintha csak a szereplői valamiféle kozmikus katasztrófa után maradtak volna életben. A hóval borított, jeges téli táj csendje hátborzongató. S az "isten halála" utáni csend még halálosabb lesz a "Csend"-ben, e rettenetesen szép alkotásban. A két nővér drámája, az Istennélküli világ agóniáját szemlélteti megrázó, szinte a fizikai rosszullétet előidéző erővel. A magyarul kiadott filmtrilógiaútószavában NemeskürthyIstván így magyarázza Bergmannak a trilógia élére írt mottóját: - Bergman a mottóban magyarázatot fűz a "leszűkítésnek" nevezett trilógiához. Az első film (Tükör által homályosan) - szándéka szerint - a megszerzett bizonyosság, amit úgy értelmezhetünk, hogy a beteg Karin megbizonyosodik afelől, hogy nincs Isten] a tapétából nem a várva
