A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-11-01 / 11. szám

2

ii

novemberi

gyertyafényben

•

Az ember számára mindig központi téma marad a léten túli világ, amit végigél és újrafogalmaz életének minden szakaszában. Minél közelebb kerül azonban a bizonyossághoz, annál intenzívebb akérdés feltevése: mi vár reánk odaát? Ennek az örök gondnak, kétségnek földi megoldása eleve kudarcra van ítélve. Az ember mégis próbálkozik vele, kémleli, lesi ezt a "szem nem látta, fül nem hallotta"vi- lágot, kifürkészni, feltérképezni szeretné. Mindenkinek megvan a maga egyéni feltételezése erről a láthatatlan világról.

Itt, a mi tapintható világunkban azt éljük át, amit látunk. A jelenségek fognak meg, a formákra építjük benyomásainkat. A mindennapi életben fontosnak tartjuk a jó megjelenést, véleményünket az első benyomásokra alapozzuk. Kellemes számunkra találkozni a szépséggel, az arányossággal, a jó modorral és a kedvességgel.

Egymásik létsíkban azonban más az értékrend, a helyzet fordított lehet. Ha megjelenünk ott testi mivoltunkban, másképpen fogjuk egymást megítélni. Minden külsőség észrevétlen marad és csak a belső tartalom lesz nyilvánvaló. Amíg most test szerint ítélkezünk, ott lélek szerint fogjuk ugyanezt megtenni. Az emberi lényeg válik takaratlanná, így minden meglátásunk hibátlan és pontos lesz. Atélhetővé válik az abszolút szabadság az emberi méltóság minden adománya. Itt nem ütköznek az érdekek. Mindenki részesedik a közvetlen isteni segítségben, nem versenytársa a másiknak. Hatalmas közösség ez, ahol az ember nemcsak önmaga lényegét ismeri fel, nemcsak társai valódi értékeit látja tisztán, hanem mindezeken túl rábukkan minden megoldásra, ami az emberiséget valaha is foglalkoztatta. Részesévé válik a teremtés titkának és értelmének.

A túlsó világot már sok mindenhez hasonlították. Mert az abszo- lútumok világa ez. Azzá teszi Isten konkrét jelenléte, minden elvontság szuperközelsége. Tudjuk, hogy ez a meglepetések tárháza, ahol szomjunkat a valódi boldogság forrásából csillapíthatjuk; Isten megismerése és látása nyújtja ezt. De mi, halandók az innenső oldalon, most nem tudjuk másképpen felfogni, csak mint egy mélysé-