A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-10-01 / 10. szám
48 nünket, és segítőkegyelmével erősít minket a jócselekedetek gyakorlásában. Rendszerint nem a szélvész zúgásával közelít meg minket a Lélek, hanem alig hallható sugallataival. Lelkünk mélyén időről-időre figyelmeztetések támadnak és hívások, hogy szakítsunk a bűnnel, rossz szokással, vagy törekedjünk a jóra, a tökéletességre. - Néha a Szentlélek sugallatát valamilyen olvasmányon, vagy szentbeszéden keresztül halljuk. Például a Szentírásnak egy mondatahirtelenmegragadja figyelmünket, és olyan világosságot, olyan indítást ad, hogy nyomában megváltoztatjuk életünket. Liziői szent Teréz ily módon találta meg azt a mondatot, amelyik megmutatta az Istentől neki szánt utat. Egyik nap ezt olvasta a Példabeszédek könyvében; - "Kicsiny valaki közületek, jöjjön hozzám Ebben az egy mondatban ismerte fel élethivatását mely egészen átalakította. Előfordulhat az is, hogy minden előkészület nélkül, váratlanul meghalljuk a Szentlélekösztönző intelmét. Szent Ágoston leírja vallomásaiban, hogy megtérése előtt nem tudta elhatározni magát az utolsó lépésre, hogy végleg szakítson pogány életmódjával. Egyik nap, amikor a fügefa alatt feküdt a kertben hangot hall, mely többszörismételte; vedd és olvasd. Úgy érezte, hogy isteni ösztönzésre ki kell nyitnia a Szentírást és el kell olvasnia azt a fejezetet,, amelyikre éppen rátalál. Kinyitva az írást szent Pálnak arra az oktatására bukkant, melyben inti a híveket, hogy ne éljenek többé pa- ráznaságban, hanemöltsék magukra Krisztus lelkületét. Erre becsukta akönyvet, - írja vallomásaiban - mert többre már nem volt szüksége. Olyan világosság támadt benne, mely eloszlatott minden sötétséget, és ellenállást. Ezek a példák talánmegsejtetik velünk, hogy a Szentlélek mindig közel van hozzánk kegye Imi ösztönzéseivel, sugallataival, akár a lelkiismeretünk szavánkeresztül, akár olvasmányaink, akár az események vagy az emberek intő példáján keresztül. A keresztény élet tulajdonképpen abban áll, hogy meghalljuk ezeket az isteni sugallatokat és válaszolunk rá. Ezért buzdít minket a zsoltáros: - "Bár hallgatnátok ma az ő szavára, szíveteket meg ne keményítsétek". (Zsolt. 95, 7-8). így ma és mindennap vagy elfogadjuk, vagy visszautasítjuk azt az isteni hívást, amely arra ösztönöz, hogy tegyük meg akaratát, a szeretet parancsát. Életünknek az adja meg értelmét, hogy meghallgatjuk a Szentlélek buzdító hangját, és válaszolunk rá. Ezért könyörögjünk minden nap; - Jöjj el Szentlélek Isten, töltds el híveid szívét és gyújtsd lángra bennünk szereteted tüzét!
